Takarítanak a zöld kvótanők: ezúttal egy félezer éves kereszt és pár Biblia-idézet fáj nekik

A metonímiában kevéssé jártas felvilágosult körök napok óta gurgulázó nevetéssel idézgetik, hogy „hahaha, Schmidt Mária szerint Németország már nincs is”, így a felületes szemlélő szinte kezdené is elszégyellni magát, hogy micsoda túlzó csacskaságok hangzanak el itt a konzervatív oldalon – amikor egy ködös novemberi pénteken, az Egyetlen Igaz Istent hirdető kölni müezzinének napján szembejön két hír.

Nézzük az elsőt: Annalena Baerbock minisztériuma a G7-ek találkozójának idejére eltávolíttatta a 482 éves feszületet a münsteri városháza Béke-terméből,

Ami azért igényelne némi magyarázatot. Mint tudjuk, a G7 csoport tagjai Németország mellett Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság, az USA, Kanada, valamint Japán. Ezek közül vajon mely ország sokat látott diplomáciai vezetői csapnának patáliát, ha Münster (= „Székesegyház”) városában feszületet pillantanának meg egy olyan reneszánsz teremben, ahol egyébként az intarziás faliszekrényről Mózestől kezdve Mária Magdolnán át sárkányölő Szent Györgyig klerikális figurák egész sora néz le a világnézetileg semleges szemlélőre, az egyik ajtót kifejezetten a feltámadt Krisztus képe díszíti, a tizenkét férőhelyes díszpad fölött a tizenkét apostol figyel, a faliszekrényen gót betűkkel az IHS rövidítés nyomatékosítja, hogy ki az Úr, de még a csilláron is a Bölcsesség könyvéből áll egy idézet.

Vagy a „Mennybe felvett Királynőről” nevezett montréali gimnázium öregdiákja, a kanadai külügyminiszter kérné ki magának a keresztény tartalmat? Netán a gyakorló katolikus Antonio Tajanit sértené a közel 500 éves fakereszt?

Jó, hát ott van a japán fél is, de amíg az összes létező német lakberendezési áruház minden aggály nélkül tolja a (kultúr)keresztény európai vásárlók arcába a giccsestől az ízléstelenig terjedő skálán mozgó Buddha-szobrokat, addig talán kiindulhatunk abból, hogy a japán külügyminiszter számára sem jelent nyolc napon túl gyógyuló lelki sérülést, ha egy német püspöki székhelyen egy légtérben kell tartózkodnia egy keresztény tematikájú műkinccsel.

A münsteri Béke-terem feszülete, ami a berlini zöld külügyeseknek fáj

Vegyük mindehhez hozzá a második hírt. Claudia Roth, a német kormány kultúráért felelős államminisztere helyénvalónak tartaná, ha egy művészi installáció keretében

(az igazán fontos Ügyekre ínséges időkben is jutnia kell néhány kilowattórának, nem kérdés). Az egyébként már két éve elkészült és a járókelők számára szabad szemmel gyakorlatilag nem is látható rekonstruált feliratok szerint „Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban”, hiszen „nincs üdvösség senki másban, mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk” – ezt bátorkodott felvésetni a palota egykori kápolnája fölé IV. Frigyes Vilmos porosz király; mármint az a IV. Frigyes Vilmos, aki az 1800-as években megszüntette a cenzúrát.

A 21. századi progresszív zöld kultúrfelelős szerint azonban ez a jézusos szöveg „egyértelműen politikai üzenet”, amely „elnyomó” jelleggel kizárólag Istentől eredezteti a porosz király hatalmát, nem pedig a néptől, ahogyan a kormányokét 2022-ben szokás.

Ráadásul a felirat nem eléggé nyitott és kirekeszt más vallásokat – sorolja a problémákat a Zöldek politikusa,

majd ráfordul arra multikulturálisan, hogy Ashadu allá iláha illal-lah.

Mármost én értem azt a bölcs meglátást, miszerint de jure Németország nagyon is létezik (hiszen épp most udvarolta körül újfent Kínát), ugyanakkor valljuk be, mégiscsak volna itt egy elég látványos kulturkampf, amelynek keretében a német kormány proaktív módon immár fizikailag is igyekszik felszámolni és eltörölni a történelmi Németországot.

Nincs információ ugyanis arról, hogy bármely muszlim védenc sérelmezte volna a berlini városi palota kupoláján körbefutó szöveget (a Németországi Muszlimok Központi Tanácsának elnöke egyenesen értetlenségének adott hangot a problémázás miatt), mint ahogy a történelmi jelentőségű münsteri feszület eltávolítására irányuló kérés se érkezett – a zöld kvótanők minisztériumai önszorgalomból tisztogatnak.

De ne legyünk igazságtalanok: a bibliai idézeteket (azaz a zsarnok Néró idején meggyilkolt közel-keleti halász–gyógyító, Szent Péter örök életről szóló kétezer éves gondolatát, valamint a szintén vértanú sátorkészítőnek, a szeretethimnusz szerzőjének egyik alázatra felhívó mondatát) nem csupán

tartja az elnyomó porosz kolonializmus közveszélyes megnyilvánulásának. Korábban ugyanis már Berlin-Brandenburg evangélikus püspöke és a berlini városi palotában működő néprajzi-történeti Humboldt Múzeum szakemberei is aggályosnak minősítették a szentírási szakaszokat – a gondos önfelszámolás tehát messze nem csupán egy-egy mélyzöld ideológus heppje. A kupola közelében a múzeum intézetei már el is helyeztek egy táblát, melyen „nyomatékosan elhatárolódnak” a kereszténység „egyetemesség és uralkodás iránti igényétől”, amely szerintük a bibliai idézetekben kifejezésre jut. (Az üldözött nigériai keresztények köszönik a szíves támogató szavakat.)

Kérdés, hogy amennyiben elviselhetetlen ideológiai agymosást jelent egy 40 méteres magasságban 30 centis betűkkel elhelyezett barokk felirat, illetve egy történelmi teremben álló történelmi feszület, akkor milyen jogon áraszthatták el már megint a mikulásos és az angyalkás csokoládék a német boltok polcait. Tessék idén szenteste is dolgozni, minden ajándékozástól eltekinteni és az összes ünnepi ételtől, dallamtól és mozitól tartózkodni. A kulturkampf az kulturkampf, no pasarán!

Nyitókép: az újjáépített berlini császári palota kupolájának bibliás felirata (BERND VON JUTRCZENKA / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)