Elmaradt a populista áttörés az Egyesült Államokban

„Elmaradt a populista áttörés az Egyesült Államokban: bár a képviselőházat úgy tűnik, szűk többséggel a republikánusok nyerik, a szenátust minden jel szerint sikerül megtartania a demokratáknak. Néhány gondolat ennek kapcsán:

1. Folytatódni látszik a populisták vesszőfutása: Marine Le Pen, Jair Bolsonaro, Janez Janša és Andrej Babiš után újabb látványos vereséget szenvedhetnek el a populisták. Az utóbbi hónapokban egyedül Olaszországban és Izraelben tudtak sikereket elérni, de ott is csak részsikerekről van szó: a gazdasági nehézségekkel küzdő Olaszországban Giorgia Meloni például a vártnál jóval mérsékeltebb, EU-pártibb politikát kénytelen folytatni, Benjamin Netanjahu-t pedig továbbra is vádeljárás fenyegeti a korrupciós botrányai miatt.

2. Hiába jelezték előre a közvélemény-kutatások a republikánusok áttörését, Bidenéknek végül sikerült állniuk a sarat. Ez következményekkel kell, hogy járjon az amerikai jobboldal számára. El kellene gondolkodniuk például azon, hogy nem lenne-e érdemes elengedniük Trump kezét, akinek zsinórban a második komoly vereségüket köszönhetik.

Ha a 40 éves inflációs csúcs, a relatíve népszerűtlen demokrata elnök, és az ellenzéknek hagyományosan kedvező félidős választás ellenére sem sikerült érdemben javítaniuk a 2 évvel ezelőtti pozícióikhoz képest (sőt, a szenátusban úgy tűnik, még rontottak is rajta), nem lehet, hogy bennük van a hiba? Nem lehet, hogy az abortuszjog korlátozása, a klímaváltozás tagadása, a demokratikus normák semmibe vétele, Amerika »orbanizálása« nem az a politika, amire az amerikaiak vágynak?

3. Bár előzetesen benne volt a pakliban, hogy egy nagy arányú republikánus győzelem az Ukrajna-politikája megváltoztatására kényszerítheti az Egyesült Államokat, ettől szerencsére úgy néz ki, egyelőre nem kell tartani. A választás előtt írtam róla, hogy miért tartom Magyarország elemi érdekének azt, hogy a republikánusok minél nagyobb arányban kikapjanak a szavazóurnáknál.

A Trump-féle populisták nem hisznek a szabályokon alapuló nemzetközi rendben. Pedig ez a világrend az egyedüli oka annak, amiért a nagyok egyáltalán figyelembe veszik a magyarok akaratát. Szabályok nélkül csak az erősebbek akarata érvényesülne, mind keleti, mind nyugati irányban. Ez nem lehet Magyarország, de még az Orbán-kormány érdeke sem. Hazánk és a régiónk biztonságát csakis az garantálhatja, ha az USA és az EU egységes marad a nemzetközi rendet fenyegető keleti diktatúrákkal szemben.

4. Nem mindenhol sikerült útját állni tegnap a populista hullámnak: Ron DeSantis floridai kormányzó pl. óriási győzelmet aratott, ami intő jel kell, hogy legyen minden liberális demokrata számára. DeSantis olyan, mint Trump, csak a volt elnök egy sokkal fegyelmezettebb, kevésbé megosztó, épp ezért veszélyesebb verziója.

Orbán Viktor a példa rá, hogy a jobboldali populizmus mekkora veszélyt jelent egy Trumpnál kompetensebb és fegyelmezettebb politikus kezében. Vigyázó szemünket Floridára kell vessük, valami azt súgja, hogy a tegnapi kudarc ellenére a trumpizmus még jó ideig velünk marad, és komoly problémákat jelenthet a jövőben is a nyugati demokráciák számára.”

Nyitókép: MTI/Mónus Márton