Jobboldali kormányok regnálása idején pontosan ez, a címerkivágós, „ruszkik haza”-mozzanat dicsőül meg.
„De ahogy a klasszikus-plebejus baloldali, úgy az Arendt-féle anarchista-republikánus, totalitarizmusellenes forradalomból is hiányzik a szabadságharc. Egyik sem tud mit kezdeni sem a londoni hat-hárommal, sem a melbourne-i vízilabdadrámával. Pedig ezek nélkül sem érthető az az október. Mondanom sem kell, hogy jobboldali kormányok regnálása idején pontosan ez, a címerkivágós, »ruszkik haza«-mozzanat dicsőül meg; s a levert vörös csillagok sem a munkáshatalom bukását, hanem az idegen, elnyomó uralom elűzését jelképezik. Az idézett rádióbeszédben a prímás kifejezetten ki is jelenti, hogy szó sem volt forradalomról, hanem csakis szabadságharcról. S természetesen ennek az értelmezésnek az igazságát sem lehet vitatni, legföljebb azt lehetne mérlegelni, hogy vajon 56 nemzeti tartalma mennyire volt – paradox módon talán – általános, egyfajta antiimperialista, antikolonialista érzület, a „kis nemzetek” örök küzdelmének újabb állomása, a nagy birodalmak közötti harmadik út mítosza; vagy inkább egyfajta úri becsület, személyes ügy, a „magyar név megint szép lesz” gesztusa, a se német, se török lokális – legföljebb kelet-közép-európai – dilemmájának ismételt kiadása. De bárhová tesszük is a hangsúlyt, október, s még inkább november szabadságharca a nemzeti lélek és a történelemben megedzett jellem ismerős megnyilvánulása. Tulajdonképpen nincs benne semmi rendkívüli. Hősei vannak és vértanúi, árulói és elárultjai, de alapjában véve ugyanarról szól, mint Rákóczi és Kossuth háborúi. Csakhogy, s ezt már mondanom sem kell, ebből az értelmezésből pedig az előző értelmezések igazsága hiányzik, a társadalmi és alapjában véve a politikai tartalom is, leszámítva az elemi erejű NEM mondását minden külső hatalomra (a belső is külső, természetesen).
Mondhatjuk most, hogy hát akkor a dolgok egyszerre igazak, forradalom is volt, fölkelés is, szabadságharc is, semmi okunk, hogy bármelyik magyarázatot vagy értelmezést a többi rovására, főleg kizárásával tartsuk igaznak. S valóban, ezt a lehetőséget meg is kell engedni. Van azonban az efféle szinkretista megoldásokkal egy kis baj: miközben a nagytotál működik, elvész a gondolkodás igazán fontos része, a belső összefüggések és irányok föltárása. Ahogy egy festmény mély és teljes megértéséhez olyan szakértelem is kell, amely képes meglátni a struktúrát, az ellenpontokat, a színek összefüggéseit, nem is beszélve a szimbólumokról, utalásokról, úgy a nagy események rejtett struktúrájának megértéséhez is elmélyülésre van szükség.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
