Megkongatta a vészharangot az európai demokráciák felett a neves elemző
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
Minden napra jut egy nagy hatótávolságú, ragyogó hír.
„Júliusban és szeptemberben futótűzként terjedt a szenzációszámba menő hír, miszerint Ukrajna áramot ad el Európának. Igen, egy háborúban álló ország fogja megmenteni a jóléti Európát!
»Arra készülünk, hogy növeljük a villamosenergia exportját az Európai Unió fogyasztói felé” – jelentette ki magabiztosan Zelenszkij még júliusban. Az ukrán elnök hozzátette azt is, hogy ilyen formában nemcsak devizához jut az ország, hanem Ukrajna európai partnereit is hozzásegítik ahhoz, hogy ellenálljanak az Oroszország felől érkező energetikai nyomásnak. Ezzel a zsarolási potenciál egy részét le tudták hántani Európa nyakáról. „Ukrajnát fokozatosan az európai energiabiztonságot garantáló tényezők egyikévé lehet tenni« – mondta Zelenszkij. Csodás idea!
Ukrajnában több mint 14 gigawattos kapacitáson működnek szovjet időkből származó atomerőművek. A háború kirobbanása után az ukrajnai áramfogyasztás jelentősen apadt, így a csökkenésnek köszönhetően nagyobb kapacitások szabadultak fel az export számára.
Így minden adott volt az üzlet megkötéséhez.
Az áramexport annak rendje és módja szerint be is indult júliusban, egy kipróbált és megbízható „nyugati szövetségesen”, Románián keresztül érkezett naponta 400-700 megawatt ukrán áram az Európai Unió területére. Ukrajna ugyanis március közepén a háború ellenére is szinkronizálta és csatlakoztatta hálózatát az európai rendszerhez, így lehetővé vált az elektromos áram exportja az EU-ba.
A tranzakcióban Moldova, Románia, Szlovákia és Lengyelország vett részt, ezek az országok részesültek az ukránok energiatermékéből. Szeptemberben pedig már arról szóltak a hírek, hogy Ukrajna kész kisegíteni Németországot is, hogy csökkenteni tudja az Oroszország irányából érkező nyomást. Az ukránok talán azt is tervezték, hogy cserébe a németek intenzívebb fegyverszállításba kezdenek.
A történelem kerekei azonban más irányba fordultak, pontosabban a hét eleji orosz rakétatámadások következtében másképp folytatódott a történet.
Így történhetett meg az, hogy Ukrajnának le kellett állítania az energiaexportját, amivel jelentős fejtörést okozott a sokat emlegetett nyugati szövetségeseknek.”
Nyitókép: Ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya / AFP