Azt se tartom kizártnak, hogy Oroszország még Kelet-Németországot is bekebelezné.
„Magyarország különutasságát fenntarthatónak tartja? Meddig?
Magyarország támogatta az EU hat szankciós csomagját, de Orbán Viktor letárgyalta, hogy az ország kivétel legyen több szankció alól, és azt is elintézte, hogy bizonyos személyek ne legyenek szankcionálva. Most pedig azt halljuk, hogy az év végére teljesen ki akarja vezettetni a szankciókat. A szankciók reakciók Oroszország brutális agressziójára Ukrajnában, ami ellene megy minden nemzetközi törvénynek, minden emberiességnek és emberi jognak. Egy nukleáris nagyhatalom egyszerűen inváziót indított egy szomszédos ország ellen. Ilyesmire mindenképp erős reakciót kell adni, mert ha nem ezt tesszük, a következő kérdés az: hol fognak megállni? Gondoljunk csak Vlagyimir Putyin bizarr elméleteire: vissza akarja állítani az orosz birodalmat – nem tudni, milyen határokkal. Szerinte nemcsak Ukrajna tartozik az oroszok birodalmához, hanem a balti államok, és talán más kelet-európai országok, Lengyelország, akár Magyarország is. Azt se tartom kizártnak, hogy még Kelet-Németországot is bekebelezné.
[...]
A korábbi jogállamisági és egyéb intézkedések nyomán Magyarországon ellenzéki körökből és a sajtóból többször is azt lehetett hallani, hogy »na most keményít be igazán az EU az Orbán-kormány ellen«. Aztán az igazi bekeményítés rendre elmaradt. A mostani forrásvisszatartás már tényleg komoly intézkedés?
Attól félek, nem. Még mindig túl sokan vannak az Európai Bizottságban és a tagállamok kormányaiban, akik nem veszik elég komolyan, ami Magyarországon történik. Orbán az elmúlt években kleptokráciává változtatta az országot, ahol a közpénz és az EU-s pénzek jelentős részét ellopják Orbán családtagjai és közeli barátai. Látjuk, hogy egyre több cég feladja, hogy közbeszerzésekre jelentkezzen, mert aki nem Orbán barátja, annak alig van esélye, hogy nyerjen. Az esetek több mint felében csak egy jelentkező van, szóval gyakorlatilag a tender kiírása előtt eldől, hogy ki fogja nyerni. Ahogy említette, voltak kísérletek a múltban, például kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságon, vagy az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás. Viszont egyik nem akadályozta meg abban Orbánt, hogy továbbépítse az illiberális demokráciát, bármi is legyen az.
Azok között voltam, akik letárgyalták az új jogállamisági feltételrendszert, és azt, hogy végre legyen lehetőségünk befagyasztani a forrásokat. De nagyon hosszú ideig tartott, hogy az Európai Bizottság végre alkalmazza ezt: az is kellett hozzá, hogy az EP beperelje a Bizottságot. És még mindig nagyon korlátozottan használják, csak a Magyarországnak járó források kis részére, 15 százalékára vonatkozóan. Ráadásul a Bizottság csak a probléma egy részére koncentrál: kizárólag a közbeszerzésekre. Nem a médiahelyzetre, nem a demokráciára, nem az igazságszolgáltatás függetlenségére. Attól félek, hogy a közbeszerzések helyzetének rendbetételétől nem lesz Magyarország ismét demokrácia. Ettől függetlenül persze támogatom, hogy a Bizottság végre tesz valamit. Reméljük, hogy működni fog, de ez túl kevés, túl későn.”
Nyitókép: YouTube
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
Az állam feladata a polgárok védelme, nem pedig az önkényes hatósági fenyegetőzés.
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
Vlagyimir Putyin állami látogatáson vett részt Pekingben, ahol Hszi Csin-pinggel egyeztetett energiáról, világpolitikáról és a nemzetközi helyzetről.
A növekvő mélységi támadások és a fokozódó katonai feszültség miatt egyre több kérdés merül fel Moszkva lehetséges reakciójával kapcsolatban.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Kocsis a javaslatot a „tanácsköztársaság első szellemi termékének” nevezte.
A párt ezzel ismét közelebb került az önálló kormányalakítás esélyéhez.
