Természetesen mindkét eset az országos diszkriminációellenes tanács elé került.
„Funar úr 2000 lejes büntetést kapott a »lovak nyelve« miatt. Ő viszont nem magyarázkodott, nem kért elnézést, hanem pert indított, amely a hírek szerint épp a múlt héten zárult le. Alapfokon jogosnak találta a bíróság az elmarasztalást, másodfokon és felsőfokon viszont megbocsátható kifejezésnek találták a talárosok a lovak nyelvét. Mivel szerintük (többek között) a csóka kifejezés valóban sértő a roma közösségre, emberekre nézve, viszont a magyarok örülhetnek, ugyanis a ló szép állat, a társadalom szemében pozitív kép él róla, és hát ki tudná jobban az anno lovas nép magyaroknál, mennyire hasznos, ha jó.
A fenti érvből kiindulva: ha a ló szép állat, örüljünk, ha hozzá hasonlít valaki, akkor a csóka kizárásos alapon csúnya. Nem szeretnék fogadatlan prókátora lenni a csókának (mint madárnak madárnak), de miért is? A csóka igenis szép madár, nála ügyesebb légiakrobata kevés van a honi szárnyas faunában (tessék csak megnézni a manővereiket, például szeles időjárás esetén, ha jó kedvük van), ami pedig a hasznosságát illeti, én nem értek hozzá, de nem hinném, hogy kártékonyabb lenne, mint más, csapatban mozgó madarak.
A viccet félretéve: ha egy közösség tagjai csókák, egy másik közösség tagjai pedig lovak, akkor nem értem, miért büntetendő a csókázás és miért megbocsátható a lónyelvezés. Hajlok arra, hogy itt (is) az európai uniós jogállami és kisebbségvédelmi paradicsom, vagyis Románia jól megolajozott (megkent?) működésének lehetünk szemtanúi. És halkan teszem hozzá: a fentiek fényében arról is szó van, hogy – mint a viccben – Romániában (is) vannak világosabb kék kisebbségi közösségek, akiket ilyen esetben véd a törvény, aztán vannak sötétebb kék kisebbségi közösségek, amelyeket nem.”
Nyitókép: MTI/Mediafax/Raul Stef
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A tárca nemzetközi jogi szakértők bevonásával fog lépéseket tenni a magyar érdekek védelme érdekében.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
A férfi azt kiabálta, hogy ő megvédi Európát az iszlamizációtól.
Gyollai Dániel saját térfeléről talált be.
