Orbán utalt rá, hogy a trianoni vitás kérdések rendezése nélkül szó sem lehet megbékélésről.
„A trianoni béke, amely a történelmi Magyarország kétharmadát lehasította és az ország lakosságát 20,9 millióról 7,6 millióra csökkentette, hatalmas nemzeti tragédia volt. Nem feledhető azonban, hogy az elcsatolt területek lakossága zömében – több, mint 80 százalékban – nem magyar, hanem szlovák, román és délszláv volt. Ők csatlakozni akartak a szomszédos szláv és román nemzetekhez, így viszont 3,3 millió magyar vált etnikai kisebbséggé a szomszédos államokban.
Mindez több mint egy évszázaddal ezelőtt történt, de ma is élő politikai probléma. Vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy a nacionalista politika ma ismét életre keltette a nemzeti gyászt és az 1920-ban elcsatolt területek, vagy legalábbis azok egy részének visszanyerésére irányuló, nemzet egységesítö vágyat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által 2019-ben közzétett térképen ragadozó karmos kezek tépnek le területeket az országból. A trianoni békeszerződés napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították. Orbán Viktor miniszterelnök világosan kifejezi mindezt, amikor évente elzarándokol az erdélyi Tusnádfürdőre, de 2015-ben a Kálvin téri református templomban azt is kijelentette: amit Isten egybeszerkesztett, azt Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja. A béke centenáriumán pedig többször utalt rá, hogy a trianoni vitás kérdések rendezése nélkül szó sem lehet megbékélésről, s hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió felbomlása bizonyította, mindig keletkeznek történelmi lehetőségek előttünk.
Ugyanez a szellemiség dominált a két világháború között is, a Horthy korszakban, és ez vezetett még nagyobb tragédiára. A Horthy-rezsim »Mindent vissza!« és »az ezer éves határok« helyreállítását célzó jelszavai sodorták az országot Hitler karjaiba, a háborúba és a holokausztba. A háború annak minden következményével – a kitelepítésekkel és kivándorlással – együtt végülis újabb 1,2-1,4 millió magyar állampolgár halálához és külföldre távozásához vezetett.
Annál megdöbbentőbb, hogy 1990, de főként 2010 óta, háborús tragédia és mészárlások nélkül is újabb mintegy egy millió magyar távozott az országból. Ha meggondoljuk – ideszámítva a XIX-XX. század fordulóját is, amikor »másfél millió emberünk kitántorgott Amerikába« – , végülis a magyar kormányok összesen közel 4 millió magyar állampolgárt öltek meg vagy taszítottak ki az országból; többet, mint amennyit Trianon elszakított.”
Fotó: Mandiner
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
