„A trianoni béke, amely a történelmi Magyarország kétharmadát lehasította és az ország lakosságát 20,9 millióról 7,6 millióra csökkentette, hatalmas nemzeti tragédia volt. Nem feledhető azonban, hogy az elcsatolt területek lakossága zömében – több, mint 80 százalékban – nem magyar, hanem szlovák, román és délszláv volt. Ők csatlakozni akartak a szomszédos szláv és román nemzetekhez, így viszont 3,3 millió magyar vált etnikai kisebbséggé a szomszédos államokban.
Mindez több mint egy évszázaddal ezelőtt történt, de ma is élő politikai probléma. Vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy a nacionalista politika ma ismét életre keltette a nemzeti gyászt és az 1920-ban elcsatolt területek, vagy legalábbis azok egy részének visszanyerésére irányuló, nemzet egységesítö vágyat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által 2019-ben közzétett térképen ragadozó karmos kezek tépnek le területeket az országból. A trianoni békeszerződés napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították. Orbán Viktor miniszterelnök világosan kifejezi mindezt, amikor évente elzarándokol az erdélyi Tusnádfürdőre, de 2015-ben a Kálvin téri református templomban azt is kijelentette: amit Isten egybeszerkesztett, azt Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja. A béke centenáriumán pedig többször utalt rá, hogy a trianoni vitás kérdések rendezése nélkül szó sem lehet megbékélésről, s hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió felbomlása bizonyította, mindig keletkeznek történelmi lehetőségek előttünk.