Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Azonnal előhúzza az asztalfiókból a kész megoldási javaslatát: jól kell szavazni. Apró szépséghiba, hogy most volt a választás.
„Tóta W. Árpádnak bizonyos szempontból teljesen igaza van.
Az oktatás – még ha szerencsés esetben több cikluson átívelő konszenzus övezi is – alapvetően kormányzás kérdése. A fenntartóról, a kerettantervről, a tanárképzésről, a felvételiszisztémáról nem lehet demonstrációk keretében szakpolitikai vitákat folytatni, azokkal csak egészen konkrét célokat lehet elérni. Erről beszélgettem tegnapelőtt a rádióban, és vesztünk össze a mai ÖT-ben.
Árpád természetesen azonnal előhúzza az asztalfiókból a kész megoldási javaslatát (immár egymásutánjában harmadszor). Jól kell szavazni. Apró szépséghiba, hogy most volt a választás. Ami persze részben azért alakult úgy, ahogy, és azért nem tudnak a jólkellszavazni-zsolozsmázók mit kezdeni az eredményével, mert két szempontot képtelenek figyelembe venni.
Az első az, hogy például az oktatást illetően hiába ért egyet valaki inkább Tótával (mondjuk, én), mint Maruzsa Zoltánnal vagy még inkább a boldogtalan emlékű Hoffmann Rózsával, ezer más okból nem akar olyan kormányt, amelyet a jelenlegi ellenzék figurái dominálnak. Erre arrogancia, kioktatás, sértődés, »akkor b@szódjatok meg, szagoljátok a Klikket meg a TEK-et« a válasz.
Az föl sem merül, hogy talán a kínálatot kéne valamelyest a választói igényekhez igazítani, és a fanatikus rajongókkal rendelkező, ám összességében elutasított és a NER-en kívül is megosztó alakoknak kéne a Szent Cél érdekében hátra lépniük. A Szent Cél azért mégsem annyira szent.”
Tóta W. Árpád a pedagógussztrájkról: A tüntetők 2016-ban is megmondták, pártokkal nem közösködnek
A publicista szerint azóta sem lett „semmi sem jobb”.
Bővebben...
Nyitókép: Képernyőfotó