„Miközben a nyugati országokban kialakult párhuzamos társadalmakban eleve burjánzik az iszlám radikalizmus és dzsihádizmus, 2015 óta nemcsak az integrálódni képtelen többed-generációs – tehát már Európában született és szocializálódott – bevándorlók jelentenek biztonsági kihívást, hanem a 2015-ben érkezett migránsok is és bizony sok esetben a menekültek is (a teljesség igénye nélkül többek között Amszterdamban, Stockholmban, Turkuban, Würzburgban, és Londonban is volt erre példa). Sadiq Khan, London polgármesterének elhíresült 2017-es megnyilvánulása, amely szerint »a terror a nagyvárosi élet része« bármennyire is szörnyen hangzik, egyre nehezebb tagadni, hogy a »sokszínűség« és a terror kéz a kézben járnak.
Az uniós bürokraták szerint viszont úgy tűnik, hogy az európai társadalmak kohézióját felszakító idegen kultúrájú – és sokszor illegálisan érkező – tömegeknél is nagyobb az a biztonsági fenyegetés, amelyet a családjukkal érkező, adott esetben még Putyin-szimpatizáns orosz turisták jelentenek. Arról már nem is érdemes szót ejteni, hogy amíg az orosz átlagember – miután jól kiköltekezte magát – hazatér európai nyaralása után, addig az integrálódni képtelen, és ezáltal sokszor terrorfenyegettséget jelentő migránsokkal a nyugati állampolgárok tartósan kénytelenek együtt élni.
A »diktatórikus« orosz olajra és gázra egy soha nem látott energiaválság árán nincs szüksége Európának (aminek pótlására sokkal »demokratikusabb« iraki és szaúdi olaj, valamint az azeri, török, és katari gáz fog érkezni a jövőben), de úgy tűnik újonnan már oda is eljutottak az egyes európai országok vezetői, hogy az orosz turisták se akarják az unióban elkölteni a pénzüket.”
Nyitókép: Phill Magakoe / AFP