Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Hatalmas hazugság a jelenlegi pénzromlási tendenciát „háborús inflációnak” nevezni.
„Érdemes visszatekinteni az elmúlt egy év számsorára.
2021. nyarán – nevezetesen tavaly júliusban – még »csak« 4,6 százalékkal nőttek az árak az előző év (2020.) azonos hónapjához képest. Boldog békeidők! Azóta a pénzromlás üteme csaknem megháromszorozódott (3x4,6=13,8), a 13,7 százalékos most közzétett érték tehát semmiféle derűlátásra nem ad okot.
Az év fordulóján (2021. decemberben: 7,4 százalék, 2022. januárban 7.9 százalék) még nem érvényesülhetett a háborús hatás, de az infláció üteme 2021. júliusához képest mégis megduplázódott, és a februári értékre (8,3 százalék) sem lehetett befolyással a február 24-én kirobbant orosz-ukrán katonai konfliktus. Jól igazolja ezt a március adat (8,5 százalék), amely februárhoz képest mindössze 0,2 százalékos növekedést mutat. Májusban váltott két számjegyűre (10,7 százalék) az ütem, ettől az időponttól nevezhető a hazai pénzromlás vágtató inflációnak.
A most mért 13,7 százalékos érték csaknem kétharmada már az orosz agresszió előtt is »kínozta« a magyar gazdaságot és társadalmat, ezért hatalmas hazugság a jelenlegi pénzromlási tendenciát »háborús inflációnak« nevezni, hiszen a számok világosan mutatják: ez a negatív folyamat már tavaly nyár óta velünk van. És az oka is megnevezhető. A korábbi laza költségvetési politika, a választás előtti osztogatás és a hibás pénzügypolitika nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2022. nyarára az ország ismét gazdasági és társadalmi krízisbe süllyedt.
Természetesen nem tagadhatók a kedvezőtlen külső hatások sem (katonai konfliktus, energiaárak alakulása), de a magyar inflációs pályát alapvetően a hibás kormányzati politika alapozta meg, ezen belül a forint tudatos elgyengítése. A 2010-es orbáni fordulat óta a hazai fizetőeszköz nagyjából 50 százalékot vesztett értékéből, miközben a cseh korona három-négy százalékot, a lengyel zloty pedig 10-12 százalékot. Ezek tükrében is érdemes elemezni a hazai nyugdíj- és bérfolyamatokat, az összehasonlítás kapcsán rögtön kiderül, hogy az eredmény bizony ránk nézve kedvezőtlen.”
Nyitókép: YouTube