Míg nyugati baloldali lapok az Ubert állítják pellengérre annak módszerei miatt, a Direkt36 úgy hangolta a történetet, hogy inkább a kormány jöjjön ki belőle rosszul.
Emlékeznek az Uberre? A taxizást forradalmasítani kívánó, itthon rövid ideig működő cégről jó ideig hírlett, hogy milyen ultrakapitalista, kizsigerelő módon működött, és milyen agresszív módon próbálta letarolni a világot.
Most az oknyomozó újságírók nemzetközi szövetsége (International Consortium of Investigative Journalists, ICIJ) felkotorta a cég aktáit, és jellemzően baloldali lapokkal együttműködve közöl cikkeket az Uber agresszív lobbizási tevékenységéről, a Guardiantól a Telex-szel együttműködő Direkt36-ig. Ez hasonló együttműködés, mint a Pegazus esetében, a neve pedig Uber Files.
Mint írják: „A mintegy 124 ezer, 2013-2017 között keletkezett iratot a Guardian brit lap szerezte meg és megosztotta az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű nemzetközi újságíró szervezettel, amelynek a Direkt36 egyik újságírója is tagja. Ezután 29 ország több mint 180 riportere dolgozott az iratok feldolgozásán, amelyek az Uber ellentmondásos belső működésébe és agresszív lobbizási gyakorlatába nyújtanak betekintést.” A szivárogtató egyébként az Uber volt európai főlobbistája, Mark MacGann volt.
Az erőszak garantálja a sikert – az egyik Uber-vezér ezen mondatát adta egyik uberes cikkének címül a Direkt36, amely azt részletezi, hogy miként nyomult a cég a francai kormánynál (konkrétan Macronnál), és Joe Biden akkori amerikai alelnöknél. Mint a lap rámutat: „Travis Kalanick vezette Uber világszerte terjeszkedett, és a legtöbbször
rámenősen lobbizva, de a helyi jogszabályokat megsértve és az adóelkerülés technikáit alkalmazva, a helyi taxisok haragját kiváltva működött.”
A Direkt36 a maga részéről a cég magyar kormánynál végzett lobbipróbálkozásait tárta fel. Ebből az derül ki, hogy egyes kormányközeli, kormánynak dolgozó szereplők nem zárkóztak el a cég elől, de a kormány alapvető hozzáállása az volt, hogy a cégnek garantálnia kellene, hogy munkahelyeket hoz létre, és adót fizet, meg hát ugye betartja a taxitörvényeket.
Elég egyértelmű, hogy az Uber utáni nemzetközi oknyomozás alapvetően a cég ellen irányul. Adva van ugyanis az ultrakapitalista, sem embert, sem Isten, sem kormányokat és törvényeket nem tisztelő cég tankönyvi prototípusa, éppen olyan, amire az ICIJ-féle együttműködés baloldali lapjai szeretnek kipécézni maguknak, és amelyeket – elvileg – gyűlölnek. A hangsúly tehát azon van, hogy a cég nem tisztelte a helyi törvényeket és agresszívan nyomult.
A Direkt36 cikkének hangulata azonban kissé más: ebből az jön le, hogy a bizonyos körökben népszerűvé vált „autómegosztó” szolgáltatást nyújtó
Ubernek a kormány úgymond mennyire keresztbe tett végül,
pedig micsoda innováció érkezett Magyarországra. Például hangsúlyosan kiemelik, hogy az Uber nem tudott eljutni a miniszterelnökig, a taxisok levele azonban gyorsan a kormányfő asztalára került, aki aztán intézkedett is. A Direkt36 tehát kihozta, hogy a kormány engedett a hazai taxicégek nyomásának szegény Uberrel szemben. Nem csoda, hogy az Uber „shitstormnak” titulálta hazánkat, Bulgáriával és Romániával egyetemben (bezzeg Románia!), és távozott!
Pedig egyébként másik cikkükben maguk írják, hogy „az Uber a legtöbbször nem vesződött azzal, hogy előzetesen taxiengedélyeket szerezzen, vagy igyekezzen megfelelni a helyi szabályoknak, hanem elindította a szolgáltatását, és aztán reagálni próbált a kibontakozó ellenállásra.” Sőt, hozzáteszik: „A politikusok pedig gyakran segítőkészek voltak.” Az Uber európai főlobbistája, Mark MacGann egyszer úgy fogalmazott, hogy „ez úgy megy, hogy az Uber elindul, és akkor jön a szabályozási meg jogi szarvihar”. Szóval az Uber mindenhol szarviharral számolt, nem csak Romániában, Bulgáriában és Magyarországon.
Adott tehát egy amerikai cég, ami nemzetközileg terjeszkedik, megpróbálván letarolni minden helyi akadályt. Baloldali lapok rendes baloldali módjára nemzetközi együttműködésbe ezt utólag feltúrják, pellengérre állítva a céget és azokat a politikusokat, akik engedtek neki. Kivéve a magyar felet, ami úgy hangolja a cikket, hogy épp azt hozza ki problémának, hogy a kormány nem engedett az Ubernek, ellenben engedett a hazai taxisoknak (persze a hazai taxis cégekért sem teszem tűzbe a kezem). Mindenesetre az kiderült, hogy
a magyar kormány szuverén módon járt el, és nem ijedt meg egy újabb, nyomulós amerikai cégtől, elvárva tőle, hogy alkalmazkodjon a helyi szabályokhoz.
Jellemző a különbség: máshol felháborodnak azon, hogy az Uber shitstorm-taktikát alkalmaz; itthon meg azon jajonganak, hogy nem tetszettünk az Ubernek, ezért le lettünk shitstormozva. Míg a nyugati baloldaliak azon vannak kiakadva, hogy az Uber lobbitevékenysége sikerrel járt, az itthoni médiaszekciónak nem tetszik, hogy nem járt sikerrel.
Borítókép: Pixabay
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
Magyar Péter megjelenésével nemcsak a hazai belpolitika, hanem az AI-újságírás is új lendületet kapott – írja a Lakmusz.
Tömött padsorok, végeláthatatlan tömeg – valahol biztos, de az Európai Parlament ülésén biztosan nem.
A szlovák miniszterelnök világossá tette: Szlovákia sem támogatja Ukrajna NATO-tagságát.
Robert Habeck kancellárhelyettes szerint az EU készen áll a vámtarifák emelésére, bár reméli, nem kerül erre sor.
Pozitív tendenciára hívta fel a figyelmet a közgazdász.
Az üléspróba és a szimulátorteszt már megvolt, szerdán pedig vezetni is fogja Fioranóban az egyik Ferrarit a britek hétszeres Forma–1-es világbajnoka, Lewis Hamilton.
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
