„Miattuk hal majd ki az európai faj” – váratlan helyről kapott nagy pofont az LMBTQ-közösség
„Miközben az egyenlőségre törekszünk, meg kell különböztetnünk az ő elveiket a miénktől” – húzta alá egy muszlim nőkről szóló konferencián Mahathir Mohamad.
Túl sok kérdés, és egyre jobban félek a válaszoktól...
„Beszélhetünk-e jó kontextusról abban az esetben, ha hiányos öltözetű, vagy meztelen, nőnek öltözött férfiak gyerekek előtt vagy egyenesen gyerekeknek lejtenek szexuális töltetű táncot? Nyilván nem. Nagyon nem. Egyáltalán nem. Ugyan. Dehogyis.
Mégis órák óta ezen gondolkozom, ugyanis a most szombaton lezajlott Pride-on szinte mindegyik megkérdezett valami hasonlóval védekezett, mikor a Pesti Srácok riportere, és a The Fair Right YouTube csatorna vloggere, Varga Ádám afelől érdeklődött, hogy mit szólnak, illetve mit gondolnak az éjszakai bárokban, vagy bárok előtt gyerekek előtt hiányos öltözetben vonagló Drag Queenekhez – mondjuk én a gyerekek szüleit is elvinném egy pszichológushoz –, vagy mondjuk ahhoz a konkrét esethez, mikor egy erősen kisminkelt férfi anyaszült meztelenül - mindössze magassarkú volt a csodabogáron - pózolt egy kisfiúval. (Nyilván nem a sajátjával, bár az is számos kérdést felvetne.)
– Ismerni kellene a kontextust. Mondták, pont úgy, mintha összebeszéltek volna. Minő meglepetés, mindhárom megkérdezett ugyanezt válaszolta. (Úgy belepillantanék egy belsős LMBTQ-levelezésbe, biztosan nem találnék olyan eligazítást, ami arról szól, hogy szó szerint ezt kell válaszolni, ha egy kötekedő konzi újságíró a gyerekek előtt táncikáló travikról kérdezi az aktivistákat. Vagy mégis?)
Az a középkorú hölgy is ezt mondta, aki láthatóan igencsak felháborodott azon, hogy a riporter a valósággal, az igazsággal provokálta. Pardon, szembesítette. Magából kikelve kijelentette, hogy erről nem hajlandó beszélni, ha ilyen dolgokról kérdezik, akkor befejezi az interjút. És a tarka-barka, színes ruhába bújt Steiner Kristóf is szerette volna megismerni azt a bizonyos a kontextust. Később, az esti bulin pedig lelkesen fogadta a gatyájába dugdosott papírpénzeket.
Csak tudnám, hogy mi lehet az a kontextus, ami neki, nekik megfelelő lehet? Milyen összefüggésben lehetne helyes az, ha valaki egy gyereknek riszálja a fenekét, gyerekeket akar elbűvölni a táncával, a szűk és rövid miniszoknyájával, a kurvás sminkjével, a szőke vagy vörös parókájával? Azzal, ha gyerekek előtt jár valami bizarr termékenységi táncot, miközben a háttérben egy plakáton egy szexuális aktusról szóló szöveg látható. (It's not gonna lickit self) Akkor, ha közben az elfogadásról suttog a fülébe?
Ha az egyetemes emberi jogokról beszél neki? Ha miközben a mocskos pedofilja a pömpölőjét lóbálja a szexualizált gyerek-Drag Queen előtt, a transzneműek vidám és gondtalan életéről, a nemváltás örömeiről, és a gonosz Fideszről mesél? Mi ez a szarkenegetés? Mi a franc ez a pedofil-mentegetés? Miért olyan nehéz kimondani, hogy elfogadhatatlan, ha egy miniszoknyás férfi gyereknek jár szexuális táncot? Egyáltalán mit keres gyerekek közelében?
Miért tilos az LMBTQ-aktivistáknak kijelenteni, hogy egy olyan ember, aki meztelenül mutogatja magát egy kisfiúnak az egy szörny, egy bűnöző, egy börtönbe való rohadék pedofil?? Túl sok kérdés, és egyre jobban félek a válaszoktól...”
Nyitókép: Ferenc ISZA / AFP