Az Unió jövője Kelet-Európában dől el

„A Brüsszel és Varsó közötti jogi konfliktusban egyik oldal sem győzedelmeskedhet – főleg az ukrán-orosz háború tükrében nem. A végeredmény úgyis csak egy zűrzavaros kompromisszum lehet, ha a két fél hajlandó kölcsönös engedményeket tenni.

Nem lehet egyszerre Ukrajna gyors uniós csatlakozása és Lengyelország minél szigorúbb megbüntetése mellett kampányolni.

Sokan félreértik a politikai viták természetét a két országban. Túlbecsülik és túlfeszítik az uniós jogot azzal, hogy azt politikai célok elérésére használják fel, ilyen például a magyar és lengyel liberális demokrácia helyreállításának célkitűzése. Továbbá a nemzeti szuverenitás erejét is hajlamosak alábecsülni a tagállami-szupranacionális kapcsolatrendszerben.

Amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hajlandó a több milliárd eurós forrásokát folyósítani, amennyiben Lengyelország ígéretet tesz az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, sokan kemény kritikával illeték az EU-t. „Ez egy vicc, hiszen az ígéret megvalósulását semmi sem garantálja” – érvelt egy uniós jogi szakértő.

Ez a helyzetértékelés nem fedi a valóságot. Miközben a szakértők a lengyel aggályokról, illetve a Brüsszel és Varsó közötti konfliktusról beszélnek, félreértelmezik az uniós politika természetét.

Hajlamosak ugyanis alábecsülni azt, hogy a lengyel jogállamiság válsága milyen mértékben jelenti az EU alkotmányossági válságát. Ugyanakkor azok, akik a Bizottság „Szerződések őreként” betöltött szerepét hangsúlyozzák, alábecsülik a Szerződések mögött álló tagállamok szerepét.

Az az EU, amelyre a jogállamiság mellett kiállók hivatkoznak a legyen kormánnyal szemben vívott harcban, egy idealizált kép, ami az EUSZ 2. cikkében szereplő értékeket – az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – eszményíti.

Ez az idealizált EU nem létezik. 

A létező EU Törökországgal és Líbiával is kész tárgyalni, hogy megakadályozza az újabb migrációs hullámot. Az EU végeláthatatlan megszorításokkal bünteti Görögországot, mert az adósságelengedést politikailag nem tartja kivitelezhetőnek. Az EU nem hagyja, hogy a COVID-19 vakcinák szabadalmára nem vonatkozzon a megszokott szigor. A létező Uniónak pedig Lengyelország és Magyarország is része. 

(...)

Az EU válsága politikai jellegű – és jogi vagy egyéb technokratikus eszközökkel nem lehet azt megoldani. A politikai akarat hiánya nem egy könnyen leküzdhető akadály. Ugyanakkor meghatározza az Uniót és azt is, hogy az EU milyen irányba indul el a jövőben.”