Lopakodás

„Josephus Flavius írja, hogy a zsidó háború során éhínség is súlyosbította a háborús szenvedéseket. Leírja a legszörnyűbb szenvedéseket, amiket csak ember mérhet a másikra, aki szerencsétlenebb, rosszabb sorsú a másiknál és a partra sodorja a nyomorúság. »Aki jól tápláltnak látszott, arról feltételezték, hogy vannak élelmiszerkészletei; a csonttá aszottakat békén hagyták, mert fölöslegesnek tartották olyan embereket legyilkolni, akik amúgy is hamarosan éhen halnak.«

 Az éhínség sokáig tartott és az emberek végsőkig kimerültek, kivéve, akik ezt is túlélték. Szinte már várták Titust, hogy bevegye a várost, pedig mintegy 60 ezer ember halálát okozta és szétszórta magát a zsidó népet is.

Olvasom, hogy Afrikában is ilyen pusztító éhínség készül és nem is sokára, hanem néhány héten belül. Mármost ez pedig nagyon jelentőségteljes kijelentés. Ha Afrika megindul, akkor – az EU jelenlegi álláspontja szerint – nem is tudom, hogy mi történik; ha beengedik ezt a rohadt sok négert, akkor lesz itt haddelhadd. Van ugyanis ebben valami furcsa. Hiszen azt halljuk – bár most az ukrán háború mindent felülír –, hogy szegény afrikaiaknak miden meg van engedve, mert ha nem engednénk be őket, akkor kihalna Európa. Márpedig az Isten óvjon attól bennünket. Azt ugyan nem értem, miért van az, hogy néger »honfitársaink« nem túl szorgalmasak, ha munkáról esik szó, de ez egy másik kérdés. Például Malmőben összesen 325 ezren élnek és ebből 75 ezer segélyekből tengeti magát, ami lássuk be, igen érdekes adat, pedig ebben benne vannak az öregek és a nagyon fiatalok is.”

Nyitókép: MTI/EPA-LUSA/Andre Catueria