Ukrán véralgebra

„Az ukrán vezetés saját elmondása szerint naponta 100-200 katonájuk esik el a fronton. A sebesültek számát csak becsülni lehet, de az az ide adaptálható háborús statisztikák alapján 400-600 fő körül lehet. Ez a két adat nem tartalmazza a hadifogságba eső katonákat, a dezertőröket, illetve az eltűnteket. De akárhogy is nézzük, az ukrán hadseregnek naponta mintegy ezer katonája esik ki a harcból, akiknek a kétharmada valószínűleg nem lesz újra bevethető, de a többiek sem a közeljövőben lesznek újra harcképesek.

Az ukrán haderő jelenleg tehát hetente 7000 fővel lesz kisebb, havonta 24 000-25 000 emberrel. Ezek nem csak lövészkatonák, hanem jelentős részük speciális szakfeladatokat ellátó személy, akik a most már nagyon vegyes fegyverzet és a kaotikus harctéri viszonyok miatt nagyon nehezen vagy egyáltalán nem pótolhatóak rövid távon. Az orosz tüzérségi fölényt 20-40-szeresére teszik az ukránok, az elhasználható lőszermennyiséget pedig a százszorosára is akár. Ehhez jön az, hogy az oroszok egész Ukrajnában képesek támadni a fontos célpontokat, míg az ukránok nem igazán tudnak döntő mértékben ártani az oroszok utánpótlásának. Ahogy az egyértelmű légifölény is az oroszoké. Az ukránok a megígért fegyverekkel sem lesznek képesek partiba kerülni az oroszokkal, legfeljebb azt érhetik el, hogy az oroszok totalizálják az eddigi korlátozott háborújukat. És ezek a hivatalos adatok, lehet, hogy a helyzet sokkal rosszabb. Nem ismerjük a harctéri ukrán alakulatok morálját, ahogy azt sem tudjuk, hogy mennyire harcképesek azok a katonák, akikkel pótolják a veszteségeket.

A polgári lakosság veszteségeiről és szenvedéseiről szintén csak propagandaanyagokat látunk, még szerencse, mert semmiféle propaganda nem tudja visszaadni a frontok közé szorult polgári lakosság szenvedéseit. Külső becslések szerint már majdnem az ukrán lakosság fele volt kénytelen elhagyni a háború miatt a lakhelyét, belső menekültként élni vagy külföldre menni. 

Nincs és nem is lesz csodafegyver, a kétségtelenül hatékony kézi légelhárító és páncélos elhárító fegyverek a tüzérség ellen mit sem érnek. Nem fognak megérkezni a NATO-csapatok, nem jön a könnyűlovasság, a felmentő sereg. Az ukrán katonák már tudják ezt és valószínűleg a hátország is. Innen nem tudhatjuk, hogy miket ígértek nekik, de az ukránok még saját magukhoz képest is szélsőséges arroganciájából kiindulva valószínűleg mindent, akár katonai segítséget és győzelmet is. Nagyon hasonlítanak ezek az ígéretek a nyugati hatalmak Lengyelországnak adott 1939-es garanciáihoz.”

Nyitóképen: Ukrán katona. Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / AFP