A demokráciaexport újabb Magyarországi bukása miatt szálka maradtunk az amerikai és az európai vezetők szemében. Ezért haladéktalanul elindították ellenünk azt a »jogállamiság« fedőnevű eljárást, ami pénzmegvonással történő büntetést jelent a különvéleményért és az engedetlenségért. A jogállamiság olyan gumifogalom, mint a szocializmusban használt közérdek, ami Nyugatra utazásunkkal sérült volna, ha kiengedtek volna minket. Ezért például Dániában az is belefér a jogállamba, hogy Koszovóba deportálják azokat a migránsaikat, akiket nemkívánatosnak tekintenek. Olaszországban belefér a jogállamba, hogy azt tervezik, mesterséges intelligencia segítségével monitorozzák majd polgáraik életének minden rezdülését, hasonlóan a kínai kommunistákhoz. A különbség az, hogy az utóbbi tűrhetetlen. A fejlett Nyugat jogállamai elkobozzák az oroszok vagyonát, házait, hajóit anélkül, hogy hadiállapotban lennének Oroszországgal. Korlátozzak az oroszok hozzáférését saját megtakarításaikhoz, bankszámláikhoz. Nem néhány »oligarcháról« beszélek, hanem az oroszokról, kollektív ismérvek alapján, mindegyikükről. Ja, és a befolyó összeget Ukrajnának akarják átutalni. Mindez belefér a jogállamiságba, csak az nem, hogy mi gátat szabunk az LMBTQ nyomulásnak, nem engedjük, hogy gyermekeinket nemátalakító eljárásokról világosítsák fel, megakadályoztuk, hogy a teljes magyar médiából Amerika hangja legyen, mint Nyugaton. Elég nekünk a 444. Ez az ő megfogalmazásukban azt jelenti, hogy nálunk nincs se jogállam, se sajtószabadság.
VALÓBAN ELŐRE KELL MENNÜNK, NEM HÁTRA!
Összefoglalva: nemzeti érdekeink védelmét a hatalmas amerikai birodalom és európai helytartói nem veszik jó néven. Fennáll a veszélye annak, hogy egyedül kell ragaszkodnunk az orosz energiaellátáshoz, mert nélküle leáll a gazdaságunk, és nem tudunk főzni és fűteni sem. Orbánra, vagyis hazánkra minden nap egyre nagyobb nyomás fog nehezedni. A Covid-válságból is csak most lábalunk ki, még nem tértünk vissza a karantén előtti rendes kerékvágásba. Folytatnunk kell az egészségügy, az oktatás és a honvédelem reformját. Újra kell gondolnunk az általános hadkötelezettség (férfi és női egyaránt) visszavezetését. (Érdemes lenne erről egy nemzeti konzultációt kezdeményezni.) Hiszen a háború, mint látjuk, egyáltalán nem veszett ki a világból, még Európából sem, sőt, ott folyik a határainkon. Azaz: előre kell mennünk, nem hátra!