Teljes tévedésben van a baloldali elit

„Nem az lenne logikus, hogy a folyamatos krízishelyzetekből egy kormány meggyengülve kerül ki, az adott ellenzék pedig kihasználja ezt a gyengeséget?

A politikában a tankönyvi képletek nem működnek, pontosabban mindig új, okulásra szolgáló gyakorlatok bukkannak fel  – gondolok itt például a magyarországi baloldal mélyrepülésére. Szerintem pár év múlva már tanítani fogják elrettentő példaként, hogyan lehet nem csak az erkölcsöt, a józan észt, de a saját érdekedet is figyelmen kívül hagyni a politikában. Ezzel ellentétben a kormánynak szerintem a mögöttünk hagyott 12 évben volt egy, mindent felülíró motivációja: a döntéshozatal stratégiai autonómiájának visszaszerzése. Az, hogy mi magunk hozhassuk meg a minket érintő döntéseket, hogy mindig, minden helyzetben az legyen az első kérdés: »mi a magyarok érdeke?«, majd ebből legyen levezetve az összes válasz. Így volt ez az unortodoxnak nevezett gazdasági válságkezelés, a rezsicsökkentés, a határvédelem, az oltásbeszerzés, és így van ez a mostani háború idején is. Ezzel szemben a baloldali politikusok valamiféle bornírt igazodási kényszernek a foglyai, folyamatosan keresik, hogy milyen külső mintához kellene adaptálódni. Ez hol Moszkva, hol Brüsszel, de sosem Budapest. Történelmi horizontról nézve úgy tűnik, mindig a külföldtől remélik, hogy hatalomra kerülhessenek, ezért annak ideológiáját importálják ide és annak érdekeit szolgálják. Teljes tévedés az egész politikájuk. Meggyőződésem, hogy vasárnap este ki fog derülni: lábon lőtték magukat.

És ebből következne, hogy nem tudnak a Fideszen felülkerekedni?

Igen. Azért említettem előbb az elmúlt 12 év kormányzati teljesítményét, mert az valós: ezerszer elmondták »nemzetközi szakértők« meg »londoni elemzők«, hogy miért nem fog működni a magyar gazdasági modell, mégis azt látjuk, hogy a járvány ellenére a GDP-növekedés újra Európa élén van. Hogy lett 1 millió új munkahely, hogy a demográfiai trendek pozitív irányba fordulnak, hogy aki családot alapít, az jobban jár, hogy Magyarország meghatározó tényező minimum európai szinten. És erre a teljesítményre már lehet narratívát építeni, el lehet „mesélni", hogy mit miért csinál a kormány. Hihető, mert az eddigi tapasztalat arra mutat, hogy a magyar kormánynak »stabilak« az alapmondásai, nem kapkodnak, biztos kézzel irányítanak a kijelölt cél, a nemzeti érdek sikerre vitele érdekében. Az más kérdés, hogy eddig a balliberális konklúzió az volt, hogy a határozott vezető idegen a demokrácia konszenzusos természetétől. Most a háborús helyzet felszínre hozta, hogy éppen ilyen vezetők tudják megóvni országuk békéjét és biztonságát.

Miért van szükség erre a »határozott kézre«?

Itt a magyar érdek beazonosításáról van itt szó, aminek a következménye adott esetben az ütközés másokkal. De most például éppen az eddig körömszakadtáig pacifista baloldal akar magyar katonákat és fegyvereket Ukrajnába küldeni és a kormány áll a béke pártján. Azért, mert az utóbbi a magyar érdek. Tény persze, hogy a kormány sokszor ment szembe a nemzetközi liberális fősodorral, hisz az általában egész egyszerűen nem vág egybe azzal, ami a jó nekünk. Viszont ebből fakadt, hogy a gazdasági válság árát nem a magyar emberekkel, hanem az abban részes multicégekkel fizettetik meg, és megcsinálták. Mindenki elmondta százszor, hogy a rezsicsökkentés nem fog működni, be fog dőlni a rendszer – látjuk, hogy kilencedik éve működik, miközben Nyugaton már a háború előtt jóval elszálltak az energiaárak. Rögzítette a kormány azt is, hogy álságos jóemberkedés ide vagy oda, a magyar határt lezárják az illegális migránsok elől – a baloldal azt mondta, ez álprobléma, aztán kiderült, hogy valós és a kormány válasza működött. A járványhelyzetben propagandahadjárat indult a több forrásból történő oltásbeszerzés ellen, az ellenzék jóformán halálkampányt folytatott – de végül mégis az lett, hogy szükség volt nyugati és keleti vakcinákra is, hogy az átoltottság mára elérje a 70 százalékot...

A baloldalnak ez sem tetszett.  

Hát ha nekik a növekvő energiaárak, a migránsok százezrei vagy egy halálos vírus nem valódi veszély, akkor tényleg ne akarjanak bársonyszékek közelébe kerülni. A reakcióikkal az a baj, hogy a nemzeti érdeket a pártérdek mögé sorolják, és még politikailag is rosszul jönnek ki a dologból. Most a háborús helyzetben a kormány kijelölte a célokat: nem belekeveredni a konfliktusba, megőrizni a magyarok békéjét és biztonságát, és ellenezni az olyan szankciókat, melyek nekünk jobban fájnának, mint annak, akit szankcionálni akarunk. Mi volt az ellenzék zsigeri reakciója? Mivel azt olvasták a nyugati sajtóban meg azt hallották az európai szalonokban, hogy az a jó ember, aki részt vesz ebben a háborúban, az, hogy küldjünk katonát, de minimum fegyvereket, meg hogy zárjuk el az orosz gázt és olajat, Paksot meg állítsuk le. Mondom, totális tévedésben vannak a valóságot illetően.”

***