A Jézus Krisztusra hivatkozó orvos próbálja meg lejáratni kollégáját, illeti erős jelzőkkel, és hazudik állandóan.
„2019-ben a Cselekvés Alapítvány orvos és egészségügyi csapata szétválasztotta a bangladesi sziámi ikreket. Ez a tény. És ez egy külföldön megvalósított magyar csoda marad mindörökre. Akkor is, ha egyesek akárhogy, akármilyen érdekből szeretnék lejáratni a magyar csapat önzetlen és kreatív tudományos teljesítményét. És legyen világos: ezt a csodát semmilyen érdekből nem lenne szabad lejáratni. De leginkább nem lenne szabad állandóan és szemforgató módon Jézus Krisztusra hivatkozva ezt tenni. És hazudozni.
Mindjárt az elején tegyük fel a kérdést: vajon mi vezethetett ahhoz, hogy két hasonló értékrendű ember, két évtizedes baráti és szakmai kapcsolat után, ország-világ előtt szembekerüljön egymással? Mi vezethetett ahhoz, hogy egy vitathatatlan orvosi bravúrt véghez vivő csapat egymásnak ellentmondó állításokat fogalmazzon meg a médiában, majd elképesztően erős jelzőkkel és súlyos kritikákkal illesse egymást? Bár ez a megfogalmazás erősen szépíti a valóságot. A valóság ugyanis az, hogy a Jézus Krisztusra hivatkozó orvos próbálja meg állandóan lejáratni a kollégáját, illeti erős jelzőkkel, és hazudik állandóan, igazi farizeusként.
Az is természetes, hogy egy újságírónak felkelti az érdeklődését a téma. És azoknak is felkeltette, akik csak szeretik újságírónak hívni magukat. Ám a valódi oknyomozás luxus, amit már csak kevesen engedhetnek meg maguknak. És ők is hajlamosak a teljesség igénye nélkül, innen-onnan összeszedni egy-egy információmorzsát, hogy a nekik (vagy a munkáltatójuknak) tetsző tálalásban a nyilvánosság elé tárják a „teljes igazságot”. Pedig ennek a munkának óriási a felelőssége. Csupán azért említem meg mindezt, mert ennek a jelenségnek nagyon sok köze van a bangladesi sziámi ikreket szétválasztó magyar orvosok csapatában kialakult konfliktushoz, és ahhoz, hogy a konfliktus képes volt ennyire eszkalálódni. Mert mindenki megírta belőle azt a két négyzetcentimétert, amire éppen rálátott. Közben pedig az emberek nem értették, mi is történt, történik valójában. Miért kell erről még mindig írni és beszélni, amikor más nemzetek orvosai, akik ugyancsak sziámi ikreket választottak szét, elvégezték az emberfeletti munkát, aztán hazamentek, és nem veszekedtek utána a nyilvánosság előtt évekig? Ki és miért adott teret egy műbalhénak? Ki és miért nem adott teret a történet valódi mélységeinek? Ki volt az (kik voltak azok), aki (akik) farizeus módon belerondítottak ebbe a magyar csodába, hogy mára ne maradjon belőle semmi más, csak a szokásos hazai sárdobálás? Persze Jézus Krisztus nevében…”
Nyitókép: Képernyőfotó