Ezért nem felejthet soha Kelet-Európa

„Abban a pillanatban, amikor hírét vettem az Ukrajna elleni orosz inváziónak, nyomban a magyarországi nyilas és kommunista uralom sötét korszakát dokumentáló Terror Háza Múzeum belső udvarának képe villant fel előttem, s benne a lövegtornyával a látogató felé forduló T-54-es orosz tank. Ez a kép most nemcsak a múltat idézi bennem, hanem a jövőre is figyelmeztet. A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg és csaknem napra pontosan húsz évvel később Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel is bizonyítva, hogy a hidegháború befejezése nem hozta el a történelem végét.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az élő emlékezet megjelenítőjének tekinti a múzeumot. Mint nemrégiben kifejtette, a Terror Háza Múzeum arra emlékeztet bennünket, hogy »a múltat be kell vallani«, s hogy az igazságot nem lehet örökre eltagadni. A kelet-európai népek esetében – akiknek az életében a náciktól elszenvedett kínokat négy évtizednyi szovjet szolgaság követte – egyszerűen kötelesség megvallani a múltat. Schmidt Mária szavaival élve így lehet elérni azt, hogy »ezt soha többet ne tehessék meg velünk«. A többes szám itt az ikergonoszra, a totalitárius baloldalra és a totalitárius jobboldalra vonatkozik. Nehéz úgy végigmenni a kiállításon, hogy ne érezné a látogató a tragikus huszadik századi magyar történelem súlyát. Angol feleségemben a mai napig élénken él az ott látottak kiváltotta döbbenet emléke. Neki – ahogy annyi más nyugati látogatónak is – szinte felfoghatatlan, hogy »mindez megtörténhetett Európában«.

Az épület maga is a magyarok megélte totalitárius rémálom nyomait viseli magán. Egykor a Nyilaskeresztes Párt székháza volt, majd a sztálinista politikai rendőrség vette birtokba, amely ÁVO, majd ÁVH néven terrorizálta magyar társadalmat. Az ember legszívesebben elfelejtené ezt a sötét történetet, de ahogy Schmidt Mária emlékeztetett bennünket: »a felejtés nem opció«.

Ma a Terror Háza Múzeum az ország egyik legismertebb intézménye, és ebben nincs semmi meglepő. Azon sincs mit csodálkozni, hogy annyi vita kellős közepében találta magát. A közelmúltban Brüsszelben rendeztek vitát a történelmi emlékezetről és ott néhány német résztvevő azt fejtegette, hogy a budapesti múzeum jelképes erővel mutatja, mennyire nem képes Magyarország elengedni a múltat. Az Európai Unió intézményeinek sok munkatársa visszhangozza nagyjából ugyanezt: »Magyarországnak meg kell békélnie a múlttal«.

Akik azt magyarázzák a kelet-európaiaknak, hogy békéljenek meg a múltjukkal, úgy képzelik, hogy a jelent meg lehet tisztítani a »régi rossz napok« hagyatékától. Nem látják, hogy a múlt tovább él. A magyaroknak, akárcsak az egykor a szovjet tömbbe zárt sok más ország lakóinak, nem adatott meg a lehetőség, hogy számot vessenek a múltjukkal. Mint Schmidt Mária megjegyzi, a kommunista rendszer sok kedvezményezettje ma is jelen van az ország életében, s a szovjet zsarnokság támogatóit mindmáig nem számoltatták el. Nem kértek bocsánatot és még kevésbé mutattak lelkifurdalást.”

Nyitóképünkön a Terror Háza Múzeum. Fotó: MTI/Máthé Zoltán