A magyaroknak nem adatott meg a lehetőség, hogy számot vessenek a múltjukkal.
„Abban a pillanatban, amikor hírét vettem az Ukrajna elleni orosz inváziónak, nyomban a magyarországi nyilas és kommunista uralom sötét korszakát dokumentáló Terror Háza Múzeum belső udvarának képe villant fel előttem, s benne a lövegtornyával a látogató felé forduló T-54-es orosz tank. Ez a kép most nemcsak a múltat idézi bennem, hanem a jövőre is figyelmeztet. A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg és csaknem napra pontosan húsz évvel később Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel is bizonyítva, hogy a hidegháború befejezése nem hozta el a történelem végét.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az élő emlékezet megjelenítőjének tekinti a múzeumot. Mint nemrégiben kifejtette, a Terror Háza Múzeum arra emlékeztet bennünket, hogy »a múltat be kell vallani«, s hogy az igazságot nem lehet örökre eltagadni. A kelet-európai népek esetében – akiknek az életében a náciktól elszenvedett kínokat négy évtizednyi szovjet szolgaság követte – egyszerűen kötelesség megvallani a múltat. Schmidt Mária szavaival élve így lehet elérni azt, hogy »ezt soha többet ne tehessék meg velünk«. A többes szám itt az ikergonoszra, a totalitárius baloldalra és a totalitárius jobboldalra vonatkozik. Nehéz úgy végigmenni a kiállításon, hogy ne érezné a látogató a tragikus huszadik századi magyar történelem súlyát. Angol feleségemben a mai napig élénken él az ott látottak kiváltotta döbbenet emléke. Neki – ahogy annyi más nyugati látogatónak is – szinte felfoghatatlan, hogy »mindez megtörténhetett Európában«.
Az épület maga is a magyarok megélte totalitárius rémálom nyomait viseli magán. Egykor a Nyilaskeresztes Párt székháza volt, majd a sztálinista politikai rendőrség vette birtokba, amely ÁVO, majd ÁVH néven terrorizálta magyar társadalmat. Az ember legszívesebben elfelejtené ezt a sötét történetet, de ahogy Schmidt Mária emlékeztetett bennünket: »a felejtés nem opció«.
Ma a Terror Háza Múzeum az ország egyik legismertebb intézménye, és ebben nincs semmi meglepő. Azon sincs mit csodálkozni, hogy annyi vita kellős közepében találta magát. A közelmúltban Brüsszelben rendeztek vitát a történelmi emlékezetről és ott néhány német résztvevő azt fejtegette, hogy a budapesti múzeum jelképes erővel mutatja, mennyire nem képes Magyarország elengedni a múltat. Az Európai Unió intézményeinek sok munkatársa visszhangozza nagyjából ugyanezt: »Magyarországnak meg kell békélnie a múlttal«.
Akik azt magyarázzák a kelet-európaiaknak, hogy békéljenek meg a múltjukkal, úgy képzelik, hogy a jelent meg lehet tisztítani a »régi rossz napok« hagyatékától. Nem látják, hogy a múlt tovább él. A magyaroknak, akárcsak az egykor a szovjet tömbbe zárt sok más ország lakóinak, nem adatott meg a lehetőség, hogy számot vessenek a múltjukkal. Mint Schmidt Mária megjegyzi, a kommunista rendszer sok kedvezményezettje ma is jelen van az ország életében, s a szovjet zsarnokság támogatóit mindmáig nem számoltatták el. Nem kértek bocsánatot és még kevésbé mutattak lelkifurdalást.”
Nyitóképünkön a Terror Háza Múzeum. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
