„Nem tudok mondani egyetlen Iványihoz fogható személyt sem, aki ilyen régóta, tényleg gigászi elszántsággal, az évek küzdelmének összes megtörtségét hordozva a testében és a lelkében még mindig kiáll azért, amiben hisz. Még mindig odaáll az elesettek és a bajbajutottak mellé. Ezért napról napra vívja azt a harcot, hogy ki tudja-e fizetni a neki segítő emberek bérét, hogy fenn tudja-e még tartani azokat az intézményeket, amelyek a szegényeken segítenek. És közben végig kell néznie azt is, hogy az összes többi egyház, ami eladta a saját Mesterét harminc ezüstét. Néhányukba annyi pénzt öntött már a kormány, hogy még elkölteni is képtelenek. Iványi is tudja ezt, látja, de mégis hű marad az elveihez. Ő nem lesz árulóvá.
Hát ennek a hősies ellenállásnak a példája Iványi Gábor. És rá lett volna szükségük most az ellenzéki szavazóknak, mert ez a harc, ami következik, csak akkor lehet sikeres, ha őrizni tudják a reményt. A reményt, hogy a dolgok változhatnak, ha kitartunk. Ha nem adjuk fel, amiben hiszünk és ha nem alkudunk meg a gonosszal!