Az orosz elnököt speciel ezért annyira nem lehet elítélni, hiszen az ellenzék épp olyan hangos oroszellenes hangokkal él, mint a 2010 előtt az ellenzéki Orbán Viktor, hogy aztán 12 éves miniszterelnöksége alatt messze Vlagyimir Putyinnal találkozzon a legtöbbet a világ fontosabb vezetői közül. Összesen tizenegyszer. Nekem vannak közeliként számontartott barátaim, akikkel kevesebbszer találkoztam személyesen ennél 2010 óta.
Hogy miért volt fontos ez a találkozó, vagy akár kinek volt fontos, azt talán soha nem tudjuk meg, de a találkozó ebben és ilyen helyzetben elsőre egyvalamit üzen tisztán: azt, hogy az értékalapú politizálást még csak ne is keressük a két vezető környékén.
A politika egy értelmezés szerint a társadalom működésével kapcsolatos legkedvezőbb szabályozás létrehozása, a politikus pedig ebben az értelmezésben a dolgok jobbá tételéért küzd. Az, hogy mi ez a jó, persze szintén vita tárgya, de a leghülyébb állampolgárokat leszámítva abban például elég egységesen meg tud egyezni háttértől függetlenül mindenki, hogy háborúzni elég vacak dolog, a kisebbet bántani elítélendő, vagy mondjuk egy országban akkor jó élni, ha az embert békén hagyják.”