Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek – erre elvileg csak februárban lenne már lehetőség (ekkor indul a hivatalos ülésszak), de tételezzük fel szintén a lehetetlent, hogy csak ezért összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést egy hétvége alatt: január 31. lesz.
Szintén példa nélküli lenne, de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is és elrendelné a népszavazásokat. Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat – ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon – 15 nap után lesz »jogerős«: azaz február 15-én.
A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást: tételezzük fel most azt is, hogy már aznap, 15-én megtenné ezt. Az e naptól számított 70-90 napon belülre lehet kitűzni a népszavazást, TEHÁT ARRA – ha nincs semmi jogorvoslat és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel – LEGHAMARABB (egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is) ÁPRILIS 26-ÁN KERÜLHETNE SOR.
[ Ahhoz, hogy alkalmazni lehessen egy kivételes szabályt, mely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra, a baloldal népszavazásainak kitűzésére legkésőbb február 12-én kellene sor kerüljön. Ez azonban – a fentiek szerint – a legextrémebb felturbózással sem tud kijönni.]”
Fotó: Szánthó Miklós