Nem esik jól, de kibírom, ha magyargyűlölőnek neveznek

„Hogyan értékeli, hogy Gyimesi György, aki koalíciós képviselő, önt gyakran sovinisztának, magyargyűlölőnek bélyegzi? Milyen hatással van ez az ön és az OĽaNO viszonyára, hiszen Gyimesi az OĽaNO-frakció tagja?

Úgy értékelem, hogy ezt elsősorban az OĽaNO-nak kellene kezelnie, hiszen Gyimesi valóban koalíciós képviselő. Én személy szerint úgy kezelem ezt, hogy Gyimesi úr nem része a két ország közti kapcsolatoknak, neki saját, egyéni céljai vannak, amelyet az OĽaNO-nak kellene értékelnie, hiszen az ő listáján jutott be a parlamentbe. Ebbe én nem akarok beleszólni. Óriási a türelmem, nem fogok válaszolni a provokációkra, nekem a két ország közti kapcsolat a fontos. Az az érzésem, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a kárára próbál valaki politikai tőkét kovácsolni magának. Erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy ezekbe a kapcsolatokba érzelmeket visznek.

Amikor engem így neveznek, akár ő, akár egyes magyarul író hírportálok, akkor felteszem a kérdést, hogy Cui prodest? Ez kinek az érdeke? Nem esik jól, de kibírom, mert számomra az alapparaméter az, hogy az általam feltett kérdésekre hogyan reagál a magyar fél. És a magyar fél nagyon pragmatikusan reagált, és ezt a munkát folytatjuk.

Említette, hogy a visegrádi országok együttműködése nagyon jó. Megbeszélnek olyan témákat is, mint például az, hogy Magyarország egyre gyakrabban blokkolja, vétózza meg a közös fellépést az Európai Unióban? A legutóbb például megakadályozta, hogy az Európai Unió hivatalos résztvevőként ott legyen az amerikai elnök által összehívott demokráciacsúcson, csak mert Magyarország nem kapott rá meghívót. Ezekről a kérdésekről egyeztetnek a V4-es formátumban?

A konferenciával kapcsolatban annyit, hogy én szerettem volna, ha Magyarország is ott van, de nem én voltam a meghívó fél. A meghívókat az USA elnöke küldte ki. Örülök annak, hogy a konferencián általában, és az élő vitában is nagy tere volt a szlovák köztársasági elnöknek. A jogállam helyzetéről Magyarországon nem akarok nyilatkozni, de nagyon fontosnak tartom, hogy Szlovákiában jogállam legyen.

Az, hogy Magyarország bizonyos uniós döntéseket blokkol, csak azt bizonyítja, hogy az Európai Unióban létezik a vétójog, nem érvényes, amit egyesek hirdetnek, hogy az unió egy »szuperállam«, amely megfosztja a tagállamokat az önállóságuktól, szuverenitásuktól.

Ha Magyarország valamit blokkolni akar, akkor blokkolni fog. Nem értékelem a döntésüket tartalmi szempontból, csak a vétóról beszélek. Ha azonban a 2021-es évet nézem, akkor azt látom, hogy bebizonyosodott, az uniónak milyen gyenge a biztonság- és külpolitikája. És ez attól is van, hogy egyszer az egyik tagállam, máskor a másik vétózik valamilyen marginális érdeke miatt, és megakadályozza ezzel, hogy közösen, mint az Európai Unió sokkal nagyobb szavunk legyen. Ez zavar engem.

A lengyel és a magyar alkotmánybíróság az utóbbi hónapokban olyan döntést hozott, amely megkérdőjelezi, hogy az országnak végre kell-e hajtania az Európai Bíróság döntését. Hogyan értékeli ezeket a döntéséket? Ezek szóba kerültek a legutóbbi V4-es találkozókon?

Ezeket az ügyeket nem kezeljük a V4 keretében, mert ez nem tartozik a V4, mint tömörülés hatáskörébe. Nem szeretném, ha a V4 a bölcsője lenne, teret adna két tagállam, Magyarország és Lengyelország ügyeinek a megoldásához. Ezek az ügyek is azt bizonyítják, hogy két szuverén országról beszélünk, amelyeknek az alkotmánybíróságai hozzászólnak olyan ügyekhez, amelyeket fontosnak tartanak. De ez nem tartozik a V4-ek hatáskörébe, és én nem is akarom, hogy beletartozzon. Ellenkező esetben egy olyan hamis kép keletkezne a V4-ről, mintha az egy véd- és dacszövetség lenne az unión belül. Nem az.”

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP