Az államfői poszt jóval több, mint az azt betöltő személy

„A miniszterelnök Novák Katalin jelölését jelentette be, nem a megválasztását. Hogy bizonyosan meg fog történni, mert mögötte van az ehhez szükséges parlamenti többség? Igen. Erről viszont a választók döntöttek 2018-ban. Azt hiszem, itt abba is lehet hagyni a szemlézést, hasonlóan kiegyensúlyozott és empatikus megnyilvánulások jöhetnének Márki-Zay Pétertől vagy a Pride szervezőitől.

Kimondottan abszurddá az teszi a helyzetet, hogy azok, akik több mint tíz éve nem szűnő intenzitással támadják nemcsak a kormányzatot, de a kormányt támogató szavazókat is, és mérsékletre még egy világjárvány sem volt képes rábírni őket, egyszer csak a nemzet csorbulni látszó egységét panaszolják, azt, hogy nem olyan embert jelölt a parlamenti többség, aki azt meg tudná testesíteni. Hasonló ördöglakat ez, mint amilyet 2010-ben az alkotmányozáskor mutatott be az ellenzék: közölte, ha nem az lesz, amit ő akar, akkor nem vesz benne részt, kivonult, majd utána azt mondta, nélküle fogadta el a többség az Alaptörvényt, ami ezért szerintük egypárti lett. Mi tagadás, ügyes.

Az államfői poszt jóval több, mint az azt betöltő személy. Valahol azt olvastam, a pápaválasztás után, mielőtt az új egyházfő kilépne a hívek elé, egy szerzetes elfúj előtte egy gyertyát, jelezve, hogy az ember mulandó, az intézmény örök. Senki nem érkezik a világon kívülről, mindenki hoz magával neveltetést, világnézetet, elfogultságot etc. A kérdés az, hogy ezeken túl képes-e a poszttal együtt járó kötelezettségeknek akár saját magán felülemelkedve eleget tenni. A miénk pedig az, hogy kiről hisszük el, hogy képes rá: Novák Katalinról vagy a mindent összehordó betonrépákról.”

Fotó: Novák Katalin, Facebook