A Big Pharma találkozása a neoliberális immunreakcióval

„A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (rendelet) azt kívánja biztosítani a munkaadóknak, hogy a munkavégzés feltételeként írják elő a Covid-védőoltás felvételét a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek látják úgymond az ott dolgozók biztonsága érdekében. 

A veszélyhelyzeti jogszabály egyúttal lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a védőoltás felvételét megtagadó munkavállalót fizetés nélküli szabadságra küldje, majd egy év elteltével kirúgja.

A rendelet – álláspontom szerint – többszörösen Alaptörvény-ellenes, és egy riasztó globális politikai trendbe illeszkedik. 

Az Alaptörvény – a korábbi Alkotmánnyal egyező módon – különleges jogrendben megengedi az alapvető jogok gyakorlásának rendeleti úton történő felfüggesztését, illetve bevett mértéken túli korlátozását. A kilencedik Alaptörvény-módosítás annyiban hozott újdonságot, hogy veszélyhelyzetben parttalanná, így a munkaügyi szabályozásban is bevethetővé teszi a különleges jogrendi kormányzást. Csakhogy az Alaptörvény vonatkozó, 54. cikk (1) bek. a II. cikkben és a III. cikkben biztosított alapvető jogok felfüggesztését, továbbá szükséges-arányos mértéken túli korlátozását még különleges jogrendben sem engedi meg. Az emberi méltóság privilegizált szerepe amúgy a magyar demokrácia egyik sarokköve ’89 óta. Ha a rendelet morális és alkotmányos megalapozottságát kifogásoljuk, két szempontot érdemes megvizsgálnunk: az oltási kötelezettség és a gyártói, állami felelősségvállalás egyensúlya, valamint a kötelezés, illetve az oltatlanok diszkriminációjának áttelepítése magánszervezetekre.

Ha az oltási kötelezettség érdemi alkotmánybírósági gyakorlatát kutatjuk, vissza kell eveznünk a 39/2007. (VI. 20.) AB-határozathoz, illetve az abban felhívott esetjoghoz. Ezt bátran megtehetjük, miután a 13/2013. (VI. 17.) AB-határozat kimondta, hogy a testület az Alaptörvény hatálybalépése utáni ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbiakban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése és a konkrét ügy alapján az alkalmazhatóságnak nincs akadálya.”