Valódi párbeszédet a járványkezelésről!

„2020-21, de talán a következő évek, évtizedek legfontosabb kérdése, hogy mennyiben voltak hatékonyak, indokoltak és helyesek a járványra adott válaszok. Egy betegség is lehet veszélyes, azonban egy félrekezelt járvány a teljes társadalom számára okozhat alapvető és sok esetben visszafordíthatatlan károkat. 

Itt az ideje új mederbe terelni a járványkezelésről szóló párbeszédet! 

Első lépésként szögezzük le az alábbiakat.

1. Lehet és kell vitatkozni a járványkezelésről!
Nem tagadjuk, járvány van. De hogy mennyire súlyos, és milyen intézkedéseket követel, nem csak hogy vita tárgya lehet – az lenne a kívánatos, ha folyamatos társadalmi közbeszéd tárgya lenne. A diskurzusban, az érveken alapuló vitában hiszünk. Senki sem az igazság egyedüli birtokosa. Az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatás sem a tudomány hangja, hanem a szektáké.

2. Ne nézzük kiskorúnak egymást!
Az elmúlt másfél év intézkedései aggasztóan infantilizáló hatásúak. Az egyéni felelősségvállalás és a tudatos cselekvés felől egyfajta kiskorú-alattvalói viselkedés felé terelik az embereket: egy olyan világba, ahol meggyőzés és meggyőződés nélkül kell betartani a szabályokat, kell »jól viselkedni«, s ahol a világ – ugyancsak kiskorúsítva az embereket – azt ígéri, hogy aki »jól viselkedik«, azt nem érheti baj. Mi nem ilyen világban szeretnénk élni. 

3. Elég az ítélkezésből!
Az egyéni erkölcsösség permanens fitogtatása azt a benyomást kelti, mintha a Covid-járvány kezeléséről szóló vita »jók« és »rosszak”, »felelősségteljesek« és »felelőtlenek« csatája lenne, gyermeteg és indulatos moralizálásba fojtva a közbeszédet egy olyan helyzetben, amelyben komplex társadalmi kérdésekről kellene komplex válaszokat ütköztetnünk.

4. Nem csak a járványnak, de a járványkezelésnek is vannak áldozatai
Számos alkalommal hallhattuk, hogy mindenféle intézkedés indokolt, mert emberéletekről van szó. Ez azonban figyelmen kívül hagyja, hogy minden korlátozó intézkedés hatása is kifejezhető emberi években és életekben. Túl a nyomasztó gazdasági hatásokon, a kijárási korlátozások és az intézmények bezárása komoly és tömeges mentálhigiénés problémákhoz vezetett.
Az egészségügy folyamatos készültségi helyzete miatt elmaradó orvosi kezelések hozzájárultak a magyar lakosság egészségügyi állapotának további romlásához, miközben hazánk kedvezőtlen halálozási mutatói minden bizonnyal sokkal inkább az egészségügyi rendszer krízisének és a lakosság egészségügyi helyzetének tudhatók be, mintsem annak, hogy nem hoztunk még korábban, még hosszabb időre, még drasztikusabb intézkedéseket.

5. Fejezzük be a szellemi polgárháborút!
Veszélyes pillanatban vagyunk, amikor a járványkezeléssel kapcsolatos végletes viták a politikai közösség, a társadalom teljes szétesésével fenyegetnek. Az »egyik oldalon állók« nem is értik, hogy mit nem ért a »másik«. Pedig nem leszünk jobbak vagy rosszabbak attól, hogy mit gondolunk a járványkezelésről. Ennek figyelmen kívül hagyása az emberi együttélésre és együttműködésre alkalmatlan helyzetet teremt.

6. Gyakoroljanak önkritikát a járványról nyilatkozók!
Az elmúlt másfél évben számos olyan előrejelzést, jóslatot, tervezett intézkedést hallhattunk, melyek aztán nem váltak valósággá. Valós idejű információkból helytelen következtetést levonni természetesen lehet, azonban az őszinte és tárgyilagos párbeszédet csak az segíti, ha van visszacsatolás, ezekről a téves előrejelzésekről kimondjuk, hogy tévedések voltak, és ennek elmulasztásával nem tápláljuk a riogatáslicitet. Különösen fontos ebben a sajtó felelőssége. Hiszünk a tudományban, a tudomány azonban nem tévedhetetlen. Legfőképpen pedig nem vallás. Folyamatosan keresi az útját – egy éve még amellett érveltek a tudósok, hogy a hamarosan megérkező vakcina megold mindent, ma már a harmadik, sőt a negyedik oltás mellett törnek lándzsát. Egy éve még az »emberéletekkel játszott«, aki tömeges átfertőződés útján elért nyájimmunitásról beszélt, mára – tömeges oltások ide vagy oda – ez lett az új mainstream.

7. Itt az ideje használni, amit eddig megtanultunk a koronavírusról!
2020 kora tavaszán a sajtó és a kormányzat a szigorúság mellett állt, mert nagyon kevés volt az információnk. Ez most, 2021 őszén többé nem igaz: felfoghatatlan mennyiségű tudományos ismeret gyűlt fel ez alatt az idő alatt, amely nemcsak a vírus működésével, de a járványintézkedések várható társadalmi, gazdasági és az egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban is hasznos tanulságokkal szolgál. Ideje ezt a tudást az újságíróknak, a nyilvánosan megszólalóknak felelősen használniuk. Senki ne használjon önkényesen kiragadott adatokat politikai vagy üzleti pozíciója megerősítésére. Az újságírói tájékoztatás nem merülhet ki véletlenszerű statisztikai adatokkal való riogatásban, hanem képesnek kell lennie társadalmi folyamatokat elemezni és magyarázni.

8. Csak szükséges és arányos korlátozásokat fogadjunk el!
A korlátozó intézkedések meghozatala térjen vissza a jogállami keretek közé! Várjuk el és követeljük meg, hogy csak olyan korlátozások léphessenek érvénybe, amelyek elkerülhetetlenek és arányosak az egészségügyi veszély mértékével. Ezzel az igazolással nemcsak Magyarország, de az országok többsége adós maradt az elmúlt másfél évben – ez azonban nem lehet ok arra, hogy már az igényét is feladjuk olyan jogaink gyakorlásának, amelyek a demokratikus társadalmakban eleve megilletnek bennünket.

9. Ne ragadjunk örökre a veszélyhelyzetben!
Az elmúlt húsz hónap intézkedései, a hírek, a rémhírek és az összeesküvés-elméletek súlyos változásokat idéztek elő a világgazdaságban, a kultúrában és a közösségek életében. Ennek az időszaknak a tapasztalatait elemezni kell, mégpedig a lehető legszélesebb körben, a legtöbb véleményt meghallgatva, a legtöbb tapasztalatot összegezve. Fontos levonni a következtetéseket. Ha ezt nem tesszük meg, beletörődünk, hogy a világ örökre a veszélyhelyzetben ragad. Ezt pedig nem akarjuk.

dr. Feldmár András pszichoterapeuta 
dr. Letoha Tamás MD. PhD kutatóorvos
Lovasi András zenész 
Réz András filmesztéta 
dr. Sándor Judit  jogász, bioetikus
Thuróczy Szabolcs színész 
Bakó Beáta jogász, újságíró
Czukor Balázs színész , rendező
Czutor Zoltán dalszerző-előadó, biológia-kémia szakos tanár
Henri Gonzo zenész 
dr. Hont András újságíró 
Hudák Anett biológus 
Kispál András  zenész 
dr. Krémer Balázs szociológus 
dr. Marton Balázs belgyógyász szakorvos 
dr. Matyijcsik Sándor traumatológus orvos 
Nagy Zsolt színész 
Németh Juci  énekesnő 
dr. Réz Anna filozófus 
Roszik Hella színész 
dr. Salamon Eszter gyermekjogi szakértő, oktatáskutató
dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Seres László újságíró 
Simkó Katalin színész 
Szandtner Anna színész 
Szeifert Natália író 
Szinetár Dóra színész 
Szűcs Krisztián zenész 
dr. Totok Zsuzsanna neurológus főorvos 
dr. Urbán László közgazdász 
Antlfinger Edvárd informatikus, blogger
Balázsy István fejlesztőmérnök 
Balogh Gábor újságíró 
Básthy Ágnes szociológus 
Bereczky Dávid látványtechnikus, előadó
dr. Binszki Olivér jogász 
Bukovics Martin újságíró, szőlősgazda
Dióssy D. Ákos zenész 
Forgó Erika biológia-kémia szakos tanár 
dr. Gáti Sándor  traumatológus orvos 
Hágai Katalin táncművész 
Hartay Csaba  író 
Herskovits Eszter rádiós újságíró
Horváth-Koczka Beatrix Random Shooting Day művészeti vezető 
dr. Isztin Péter közgazdász 
dr. Iván Ildikó műfordító 
Janovics Zoltán filmproducer, filmrendező
Kárpáti Iván rádiós műsorkészítő 
Kerekes Viktória színész 
dr. Konok Péter történész 
Kovács Ákos Dadan zenei menedzser 
Kovács András biológus 
Kovács Krisztián színész 
Kramer Dániel programozó informatikus 
Laár Lakatos Dávid zenész 
Lakner Dávid újságíró 
dr. Láng Judit szemész főorvos 
Láng Orsolya doktorandusz (MOME) 
László Luca politológus, oktatási szakértő
Lendvay Domonkos jogász-nyelvész 
Makranczi Zalán színész 
dr. Menyhért Zsuzsanna állatorvos 
dr. Miklós Anna gyerekorvos 
Mirkó Anna szociológus, újságíró
Moldvai Kiss Andrea színész 
Nagy Szabolcs zenész-zeneszerző, zeneelmélet-tanár
Nefelejcs Gergő kockázatelemző 
Németh Róbert zenész, író-újságíró
Ónody-Molnár Dóra újságíró 
Ózdi Rezső zenész 
P. Szabó István író 
Pálfi Balázs közgazdász 
Pataki Márk kommunikációs szakember 
Pintér Krisztián informatikus, vegyészmérnök
Pritz Péter műfordító, zenei újságíró
Pulius Tibor zenész, zenetanár
Purosz Leonidasz költő 
Rátosi Milán zenekritikus 
Réti János szerkesztő 
Rozsonits Tamás zenész, újságíró
Selmeci János szerkesztő, műsorvezető
Szabó Zoltán bortermelő 
Szabó Zsuzsanna közgazdász 
dr. Szamos Gyöngyi csecsemő- és gyermekgyógyász 
Szarka Károly író, szerkesztő
Szegő Andor idegenvezető 
Tamás Gábor technikus 
Tóth Sándor színész 
dr. Tóthné Agárdi Szilvia mentőtiszt 
Vándor Ágnes újságíró
Vicky Sunday zenész
Zsendovits Ábel, a »Szimplás«”

Fotó: Facebook/Párbeszédet a járványkezelésről