Nem a boldogságról szól a gyerekvállalás, hanem az élet értelmének megtalálásáról

„Nem a boldogságról szól a gyerekvállalás, hanem az élet értelmének megtalálásáról – állítja az amerikai Atlantic folyóirat cikke, amelyet a 444.hu portál is szemlézett, csak épp az ellenkezőjét emelte ki. 

A LAP SZERINT VANNAK KUTATÁSOK, AMELYEK KIMUTATTÁK, HOGY BOLDOGTALANABB LESZ AZ EMBER, HA GYEREKET VÁLLAL.

Mindenre és annak az ellenkezőjére is van kutatás, ezek szerint egy tudományos cikk is szemlézhető többféleképpen.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom a tudományos kutatások eredményeit is figyelembe véve fogalmazza meg céljait, alakítja tevékenységét, ezért nekünk nagyon nem mindegy, hogy mi az igazság. Amit biztosan tudunk (a legutolsó kutatásunk alapján), hogy a magyar egyetemisták 2,5 gyereket szeretnének, kilencven százalékuk pedig házasságban élne.

Az előbbi szám nagyon jelentős eltérést jelöl a vágyott és megszületett gyerekek között (termékenységi szakadék), Németországban nagyjából megegyezik a kívánt és aztán megszületett gyerekszám. Magyarországon minden családban átlagosan eggyel kevesebb gyerek születik, mint amennyit szeretnének. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom azon dolgozik, hogy a családokból hiányzó, vágyott gyerekek megszülethessenek.

Visszatérve az Atlantic-cikkre, az fontos megállapításokat tartalmaz. Mindjárt az elején feldobja, hogy míg egyes kutatók úgy tartják, inkább ne legyen gyereked, ha boldog akarsz maradni, mások ez ellen érvelnek. A cikk ráadásul egyből felteszi a kérdést, hogy 

MI VAN, HA A GYEREK MEGLÉTÉNEK A JUTALMA VALAMI MÁS, VALAMI MÉLYEBB DOLOG, MINT A BOLDOGSÁG? 

Daniel Kahnemann kilencszáz dolgozó édesanya megkérdezése után jutott arra a következtetésre, hogy a nők a gyerekükkel töltött időben kevésbé voltak boldogok, mint mondjuk tévénézés vagy vásárlás esetén. A cikk szerint más kutatások is pont arra jutottak, hogy a szubjektív jólét szintje csökken a gyerekek mellett. 

Viszont vannak más eredményeket mutató kutatások is, mint például a Katherine Nelson és társai által végzett 2012-es felmérés, amely a szülőség védelmében rámutat: a gyerekek több örömet okoznak, mint gondot. A kutatók az előszóban meg is jegyzik, a mostani kutatások és médiacikkek a boldogtalan szülői modellt mutatják be inkább, ám ezek a beszámolók nem meggyőzők. Nelsonék eredményei szerint a 26 és 62 év közötti férfiak boldogságának pozitív lökést ad a gyerek születése. 

Magyar kutatás (Hungarostudy) szerint pedig a férfiak számára nagyon fontos egészségvédő tényező a gyerek. Követéses vizsgálatukból az derült ki, hogy azok a férfiak, akiknek volt gyerekük, és jó volt vele a kapcsolatuk, négyszer kisebb valószínűséggel halnak meg idő előtt. Ilyen komoly védőfaktor a férfiak számára a gyerek.

Egy 2016-os, 22 fejlett országra kiterjedő kutatás arról számolt be, hogy nagy mértékben függ a szülő boldogsága attól, hogy az adott országban vannak-e családpolitikai intézkedések, mint például a gyes. Az Atlantic cikke kiemeli a kutatásban szereplő Magyarországot és Norvégiát, hogy tehát e két országban a gyerekes családok boldogabbak, mint a gyerektelenek. De Ausztráliában és Nagy-Britanniában például pont fordított a helyzet. Az Egyesült Államokban pedig egyenesen letargiába süllyednek a szülők, ha gyerek születik.

Tény: az, hogy boldog vagy boldogtalan lesz-e a szülő, valóban sok faktor függvénye. A legnagyobb rejtélyt azonban a tudósok sem tudták megfejteni: miért mondják a szülők azt, hogy biztos boldogabb lett volna az élet gyerek nélkül, de mégis a gyerek jelenti a legjobb dolgot a világon számukra? Miért nem bánjuk meg azt, hogy gyereket vállaltunk?

Talán azért, mert a boldogság nem a mindennapok során keletkező élményeken keresztül fogalmazódik meg bennünk, hanem a visszaemlékezéseinkben, hogy tehát csak a jóra emlékszünk – foglalja össze az Atlantic folyóirat családtémáról könyvet író újságírója, hozzátéve, hogy annak, hogy nem bánjuk meg a gyerekvállalást, nincs köze a boldogsághoz. 

AZ IS FONTOS ÉRV A GYEREKVÁLLALÁS MELLETT, HOGY ÁLTALÁBAN NEM MONDJUK AZT, HOGY JOBB LENNE ÚGY A VILÁG, HA NEM LÉTEZNE AZ, AKIT SZERETÜNK. VAGYIS HOGY JOBB EGY OLYAN VILÁG, AHOL BENNE VANNAK A GYEREKEINK IS. 

A cikk kiemeli, hogy az a viszony, ragaszkodás, amellyel egy másik iránt viseltetünk, túllép azon a dolgon, hogy életünk minőségi szintje csökken. Az a szeretet, amelyet általában a gyerekeink iránt tanúsítunk, azt jelenti, hogy a döntésnek, amellyel megszületésük mellé állunk (elhatározzuk, hogy gyerekünk lesz), nagyobb az értéke, túlmutat azon a dolgon, hogy ez milyen hatást fog gyakorolni a boldogságunkra. 

Van itt még egy szint azonban, a cikkíró rátesz még egy lapáttal: az élet több mint boldogság. Ha azt mondom, a gyerekeim felnevelése volt a legjobb dolog a világon, ezzel nem azt mondom, hogy örömet adtak, sem azt, hogy a házasságomnak tettek jót. Itt valami olyan jön szóba, mint megelégedettség, cél, értelem (az élet értelme). 

Ezt támasztja alá a cikkben utolsóként idézett kutatás is. Roy Baumeister és kutatótársai szerint minél többet foglalkoznak az emberek a gyerekeikkel, annál több értelmét találták az életüknek – még akkor is, ha az életük nem lett boldogabb.

Kopp Mária magyar kutató is hasonló megállapításokra jutott: »Az élet értelme mennyire meghatározó az ember lelki és testi egészsége szempontjából! Aki úgy gondolja, hogy az életének van értelme, sokkal egészségesebb. Azoknak a pároknak, amelyek többször ölelik meg egymást – és ez nem feltétlenül a szexuális cselekedetet jelenti, hanem szeretetteli érintést, simogatást – az egészségi mutatói sokkal jobbak. Bármilyen bizalmon alapuló testi kontaktusnak egészségvédő szerepe van.«

»A lényeg, hogy az ember higgyen abban: az élete egy nagyobb terv része, az életének van célja és értelme, és mindez egy nagy egységes szeretet világában valósul meg. Egy nemzet alapvető összetartó ereje, fejlődésének alapja az azonosságtudat, a közös értékek, normák, kultúra elfogadása, a nemzet történelmének, hagyományainak, jelképeinek ápolása, az ehhez való ragaszkodás. A nemzeti azonosságtudat a legerősebb gazdasági, társadalmi, testi és lelki egészséget védő tényező.«

»A boldogságra nem lehet úgy tekinteni, hogy az egy állapot, egy lelkiállapot vagy egy érzelmi állapot, hanem az éppen az egy cél felé törekvést jelent.«

Tehát lehet olyan kutatásokat találni, amelyekben a megkérdezettek azt mondják, hogy a gyerek miatt bizonyos lemondásokra kényszerültek, de összességében a gyerek, a jó házasság teszi boldoggá az életünket, mert értelmet ad az egésznek!”