Egy 2016-os, 22 fejlett országra kiterjedő kutatás arról számolt be, hogy nagy mértékben függ a szülő boldogsága attól, hogy az adott országban vannak-e családpolitikai intézkedések, mint például a gyes. Az Atlantic cikke kiemeli a kutatásban szereplő Magyarországot és Norvégiát, hogy tehát e két országban a gyerekes családok boldogabbak, mint a gyerektelenek. De Ausztráliában és Nagy-Britanniában például pont fordított a helyzet. Az Egyesült Államokban pedig egyenesen letargiába süllyednek a szülők, ha gyerek születik.
Tény: az, hogy boldog vagy boldogtalan lesz-e a szülő, valóban sok faktor függvénye. A legnagyobb rejtélyt azonban a tudósok sem tudták megfejteni: miért mondják a szülők azt, hogy biztos boldogabb lett volna az élet gyerek nélkül, de mégis a gyerek jelenti a legjobb dolgot a világon számukra? Miért nem bánjuk meg azt, hogy gyereket vállaltunk?
Talán azért, mert a boldogság nem a mindennapok során keletkező élményeken keresztül fogalmazódik meg bennünk, hanem a visszaemlékezéseinkben, hogy tehát csak a jóra emlékszünk – foglalja össze az Atlantic folyóirat családtémáról könyvet író újságírója, hozzátéve, hogy annak, hogy nem bánjuk meg a gyerekvállalást, nincs köze a boldogsághoz.
AZ IS FONTOS ÉRV A GYEREKVÁLLALÁS MELLETT, HOGY ÁLTALÁBAN NEM MONDJUK AZT, HOGY JOBB LENNE ÚGY A VILÁG, HA NEM LÉTEZNE AZ, AKIT SZERETÜNK. VAGYIS HOGY JOBB EGY OLYAN VILÁG, AHOL BENNE VANNAK A GYEREKEINK IS.
A cikk kiemeli, hogy az a viszony, ragaszkodás, amellyel egy másik iránt viseltetünk, túllép azon a dolgon, hogy életünk minőségi szintje csökken. Az a szeretet, amelyet általában a gyerekeink iránt tanúsítunk, azt jelenti, hogy a döntésnek, amellyel megszületésük mellé állunk (elhatározzuk, hogy gyerekünk lesz), nagyobb az értéke, túlmutat azon a dolgon, hogy ez milyen hatást fog gyakorolni a boldogságunkra.