2006-ban gyalázatos dolog történt Magyarországon.
„Egy demokratikusan megválasztott miniszterelnök a hazájáról trágár szavakat használva beismeri (már-már elhencegi), hogy hazudott, csalt, hamisított, majd az elemi felháborodásra válaszul még olajat önt a tűzre, polgárháborús viszonyokat szabadít el (de legalábbis semmit nem tesz azok megakadályozására), gyakorlatilag felfüggeszti a jogállamot, mindezek megkoronázására pedig lövet a saját népére. Az egésznek a szimbolikus háttere – a szovjet-rendszer elleni felkelés 50. évfordulóján egy volt KISZ-titkár miniszterelnök és ÁVH-sai (bocsánat, rebiszesei) magyarellenes ámokfutása – segített volna megérteni a tüntetők mozgatórugóit és az események valódi mélységét. Ennek csak egy töredéke derült ki a filmből.
Azért persze akadt néhány jelenet, amikor a bicska kinyílt az ember zsebében (az elfogott tüntetők térdepeltetése), de összességében sokkal hízelgőbb volt Gyurcsányékra nézve, mint a valóság, és ezerszer lightosabb, visszafogottabb, mintha mondjuk én írtam volna.
Dobrev Klárát aki látta-hallotta, az tudja, mennyire hízelgő rá nézve az elegáns, csinos úrinői megjelenésű Gubás Gabi (ismerve Gyurcsánynak az asszonyok koráról és lecserélhetőségéről vallott elveit, talán nem is bánná, ha a fikció lenne inkább az igazi). A sunyi tekintetű, a maga kategóriájában legfeljebb másodrendű Szilvásyt is sokszorosan felülmúlta a férfiasan határozott Bede-Fazekas Szabolcs, aki egy mellékszerepben is bebizonyította, hogy ő viszont a maga kategóriájában a legkiválóbbak közé tartozik.
A sok jó színészi teljesítmény mellett két különösen feltűnő alakítást hadd emeljek ki: Endre illetve a rendőrhadnagy karakterét (Bokor Barna és Zayzon Zsolt). Bevallom, nem ismertem őket, rákerestem az interneten, és kiderült, mindketten erdélyiek. Nehéz szabadulni a gyanútól, hogy a befutott, ismert pesti művészek ódzkodása, bojkottja miatt választottak mélyebb merítésből. Hála Istennek. Mert kiderült, hogy az önhitt, agyonajnározott, elkényeztetett, pótolhatatlannak hitt, karrierféltő, freeszfe-maszkos fővárosi világon túl a magyar színjátszásnak bőven vannak remek tartalékai. Ez a tanulság pedig túlmutat a filmet övező pillanatnyi politikai szándékokon.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
