Verhofstadt átláthatatlan pénzügyei hidegen hagyják Brüsszelt

„A 2015-ös migrációs válság kicsúcsosodását követően számtalan olyan ügy és kezdeményezés került ismét a felszínre az Európai Parlamentben, amelyet a társadalmi és nemzetbiztonsági káoszt előidéző népvándorlási hullám okán átmenetileg félre kellett söpörni.

A megannyi tárgyalandó kérdések között 2016-ban egy olyan javaslat került az asztalra, miszerint azon EP-képviselők, akik az uniós fizetésükön kívül egyéb kifizetőhelyek bőkezűségét is élvezik, legyenek arra rákényszerítve, hogy az „átláthatóság jegyében” mondjanak le a külsős juttatásaikról.

Az akkori javaslat nem számított előzmény nélkülinek, hiszen az európai politika presztízsét már egy jó ideje megtépázták a különböző uniós személyek körül kialakult botrányok (példának okáért az Európai Bizottság volt elnökének, José Manuel Barrosonak vagy a volt EU-s biztosnak, Neelie Kroes-nak az esete), amelyek bár a szavak szintjén felháborította az európai közvéleményt, szinte rendre következmények nélkül maradtak.

Azonban a kérdés napirendre kerülését követően nem sokkal egy kiszivárgott EP-s jogi dokumentum szerint a kezdeményezést még csírájában elfojtották bizonyos brüsszeli jogászok. Érvelésük szerint ugyanis az a kitétel, miszerint egy EP-képviselő a Brüsszelben folytatott munkája mellett nem vállalhat más természetű, ún. mellék munkát, aláássa az egyén alapvető jogait.

Magyarán – ha csak nem áll fenn a minősített összeférhetetlenség esete –, nem tiltható el egyetlen uniós politikus sem attól, hogy egy, az unión kívüli fél kifizetési listáján szerepeljen.

A pénzügyi átláthatóságot és a politikai lobbizást (amelyet esetenként a zsarolás fogalma jobban körül ír) keretek köré szorító javaslat elgáncsolása igencsak beszédes módon, nem kevés brüsszeli politikus számára jött nagyon jól.

Szám szerint 176 EP-képviselő lélegezhetett fel, ők ugyanis egytől-egyig az uniós fizetésük mellett máshonnan is busás összegeket kaptak különböző jogcímek alapján.

Azonban még mielőtt szó esne Soros emberéről, a kiegyensúlyozottság érdekében érdemes különbséget tenni azon EP-képviselők között, akik bár kétségtelenül szürkezónában mozognak azzal, hogy uniós munkájuk mellett pénzért előadásokat tartanak, esetleg határozott időre szakértőkként tanácsadást végeznek egy-egy olyan cég számára, amely ezt nyíltan el is ismeri, és azok közt, akik Brüsszelben csúcspolitikusi minőségben nagy befolyással rendelkeznek, ennél fogva határozatlan időre, kifejezetten az uniós ügyekbe való beavatkozás céljából stratégiai óriásvállalatok, nyugdíjalapok vagy offshore-cégek testületeiben kapnak helyet.”

Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik / Sputnik via AFP