A Fidesznél az előny, de a mérkőzés és a játszma is még döntetlen

„Bár a kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki tömörülés is hozta a kötelezőt, az elmúlt napok mégis megint inkább a Fidesz–KDNP-t juttatták előnyhöz. Miért gondolom ezt? (…)

Orbán Viktor miniszterelnök az állami megemlékezésen beszélt, ahová a hivatalos magyarázat szerint becsatlakozott a Békemenet. Valószínűleg ez a tény is befolyásolhatta az elhangzott szöveget, amely nem számított különösebben gyújtó hangúnak, viszont igyekezett minél szélesebb réteghez szólni. Külön fejezetet szentelt benne a fiataloknak és az ellenzéki szimpatizánsoknak. Egyértelműen a háború és a béke kettősségét állította a középpontba, kiemelve azt, hogy az orosz–ukrán háború folytatása gazdasági válságba sodorhatja az Európai Uniót. Önmagához képest óvatosabban fogalmazott az unióval kapcsolatban is: szerinte az EU-ra igent kell mondani, a brüsszeli vezetőkre viszont nemet. A beszéd végeztével azonnal távozott Brüsszelbe, ahonnan már este bejelentkezett az Európai Tanács üléséről.

Összeszedett, átgondolt, a hazájáért és a vele nem szimpatizáló polgárokért is dolgozó miniszterelnök benyomását keltette.

A kormánypártok nem követtek el lényeges hibát ezen a napon. Folytatták a tempó diktálását, amely nyár óta érzékelhető. Ez a fordulat aktivizálta a Fidesz-KDNP szavazóit és elkezdték visszavenni a kezdeményezést Magyar Pétertől. Lélektanilag most fontosnak számított nekik ez a siker.

A Tisza elnökének beszéde arra épült tartalmában és a Hősök tere szimbolikájában is, hogy itt történt a rendszerváltás fontos eseménye, Nagy Imre és mártírtársai újratemetése, itt mondott híres beszédet a fiatal Orbán Viktor. A mostani Orbán szembefordult egykori önmagával, az ország nem működik, fejlődése elmarad a lehetőségeitől, így hát itt az ideje egy újabb rendszerváltásnak. Az üzenet érthető, viszont nem elég meggyőző.

Kezdem azzal, hogy tapasztalatból tudom, milyen beszédet érdemes tartani hatalmas tömeg előtt, és milyet pár ezer résztvevő előtt. Más-más retorikát és technikát kell alkalmazni a közönség létszámától függően, illetve abban a tekintetben, hogy nyílt téren, vagy zárt térben szólalunk fel.

Hiba hetvenperces szónoklatot tartani egy ilyen hatalmas méretű szabadtéri rendezvényen, ahogy ezt most Magyar Péter tette.

Ilyenkor arra szoktunk törekedni, hogy nagyjából félórás legyen a szövegünk, mert egyszerűen a közönség befogadóképessége ennyit tesz lehetővé. Természetesen a legelszántabb hívek kitartanak a végsőkig, de ők is zavarban lennének, ha egy óra után megkérdeznék tőlük: miről is beszél a szónok? A sok mondat és információ halmazát nehéz már ilyenkor összefoglalni, ezért a megszólalás ereje, hatásfoka radikálisan csökken.

Másrészt bár ügyes ötletnek gondolom a színpad elhelyezését a tömegben, de szerencsétlen döntésnek tartom azt, hogy a Tisza Párt elnöke egyedül állva mondta el ott a gondolatait.

Neki most egyre inkább azt kellene megmutatnia, hogy rendelkezik egy olyan, kormányzásra alkalmas csapattal, amely jogosan kéri a választók bizalmát. A magányos harcos a színpad közepén ennek az ellenkezőjét sugallja.

Harmadrészt újfent szeretném szóvá tenni, hogy fogalmilag pontatlan és tartalmilag megtévesztő „rendszerváltást” ígérni 2026-ra. A következő választáson arról döntünk, hogy ki alakítson kormányt Magyarországon és nem arról, hogy a parlamentáris demokrácia rendszere helyett alkotmányos monarchiává, vagy esetleg diktatúrává szeretnénk átalakulni.”

Nyitókép: Facebook