„Weiss ugyan az átlagosnál szebben csomagolta be a revizionista vádat, mindenesetre a lényeg továbbra is ugyanaz. A szlovák politikai elit jelentős része még mindig Magyarországtól félti a szlovák államot. A volt diplomata például különösen hosszan fejtegeti a magyar állam szimbolikus, határon túl élő magyaroknak tett gesztusait (kettős állampolgárság, magyar igazolványok, választójog), majd azt nehezményezi, hogy az Orbán-kormány nem csak azokon a területeken (oktatás, kultúra, sajtó) támogatja a felvidéki magyarokat, ahol ez – legalábbis szerinte – megengedhető, hanem gazdasági téren is. Weiss persze nagyvonalúan megfeledkezik arról, hogy a határon innenső oldalán talán nem is lenne szükség a magyar gazdaságélénkítő programra, ha a mindenkori szlovák vezetés nem kezelné mostohagyerekeként a déli országrészt.
Az interjúnak azonban nem ez a legfurcsább állítása. Az is elkerülte például a kommunista párt egykori elnökének figyelmét, hogy a budapesti támogatásokból bizony a szlovák gazdaság is profitál. Vastagon! A kisvállalkozóknak nyújtott támogatások, a gazdaságélénkítésből származó bevételek, vagy akár az óvodafelújítási programot téglafallá és tetővé konkretizáló vállalkozók által befizetett adóeurók a szlovák államkasszát gyarapítják. Weiss szerint eredetileg arról volt szó, hogy a magyar állam a régió gazdasági fejlődését támogató programot indít el, ehelyett a jószomszédi viszonyokat megsértve (...), etnikai alapon diszkriminál. Értsd, a magyar állam magyaroknak ad támogatást. Weiss azt már nem fejti ki, mi a probléma ezzel, ahogy arról a sokatmondó tényről is megfeledkezik, hogy Budapest rengeteg pénzzel támogatja a magyarországi szlovák kisebbséget is. Többel, mint amennyit a szlovák állam küld a magyarországi szlovákoknak.”