„Tetszett az Elk*rtuk, nem is kérdés. Én ugyan kicsit rövidebbre vágtam volna, meg a vége felé számomra a főszereplők egymás közti dinamikája meg-megbicsaklott – aki látta, tudja, mire gondolok. Mindez mellékes ahhoz képest, hogy készült egy kortárs politikai krimi-thriller, amely valós eseményekből épít érzékletes atmoszférát. A film csúcspontjai szerintem az akciójelenetek, amelyekből még több is lehetett volna. Egyértelműen a székházostrom a legátélhetőbb jelenetsor. Izgalmas, beránt a közepébe, és bemutatja, hogy ott és akkor bizony rendőrök is megsérültek a politikai vezetés ocsmány taktikázása miatt.
Pécsiként konkrétan emlékszem, hogy zöldfülű, nem megfelelően felszerelt baranyaiakat vezényelték a kapuk elé. Aki ezt megengedte, aki erre utasítást adott, hadbíróság előtt kellett volna felelnie. Magyar filmben ilyen intenzív perceket nemigen láttam még.
Szóval mindez rendben van, de a legfontosabb, legörömtelibb mégsem ez. Hanem a baloldal reakciója a filmre. Az a befeszült, idült görcs, amiben hetek óta fetrengenek, és remélhetőleg még hosszan remegnek is.”