„Mindazoknak, akik szerint a kormány újonnan meghozott intézkedése gyávaság, amennyiben a munkáltatókra hárítja annak a terhét, hogy a munkásokat kötelezzék a védőoltásra – természetesen igazuk van.
A kormánynak ugyanis az elmúlt egy esztendőben minden lehetősége megvolt arra, hogy eloszlassa a valós kételyeket, és szép szóval meggyőzze az embereket, hogy nemcsak a saját egészségük, de a hozzájuk közelállók érdekében is oltassák be magukat. Világos volt, hogy nem külön szigetekként állunk a társadalomban, hanem az épségünk nagyban függ mindazok szándékától és magatartásától, akik osztoznak a küzdelmünkben. Harcunk tehát nem magánvállalkozás.
Ha a kormány – amely állítólag oly népszerű Magyarországon – csakugyan úgy cselekedett volna, mint ahogyan elvárható egy világjárvány idején, pusztán a belátás erejével elérhette volna, hogy az emberek éljenek a vakcinával.
És ez a lehetősége továbbra is adott.
Mert hiszen a belátás mégsem olyan, mint amellyel csak a felkentek rendelkeznek, és amelynek a képessége egyenlőtlenül van elosztva az emberek közt. A kellő értesülés birtokában – és amennyiben egyes csoportokat nem rekesztettünk volna el eleve a létfontosságú információk elől – mindenki számot vethetett volna a veszélyekkel, s eszerint dönthetett volna. Ám aki még mindig fenntartotta volna a kételyeit, s váltig kötötte volna az ebet a karóhoz, azt is könnyebb lett volna meggyőzni jutalmazással, mint megfélemlítéssel és büntetéssel, amelyek nyelvét – úgy tűnik – a kormány egyedül ismeri.”