„És mi az a gender-propaganda?
Semmi. Ennek nincs értelme, ez ugyanaz, mint a migráns. Az emberek 90 százaléka azt sem tudja, mi az, hogy gender. Összevissza hazudoznak róla. Tényleg már annyira abszurd, amiket mondanak. Például, hogy egy kisfiú 3 éves korában közli: lány akarok lenni. És akkor a szülők óvodás korában átoperáltatják. Már nem akarom elhinni a sötétségnek és az aljasságnak ezt a fokát, és, hogy vannak emberek, akik ezt el is hiszik. Mert, hogy ezek gazemberek, azt tudjuk, de hogy erre van közönség, és emberek tényleg elhiszik ezeket a teljesen abszurd dolgokat – ez nekem felfoghatatlan.
Azt is mondta a miniszterelnök: »Európa nem minden pontján akarják megoldani a demográfiai krízist, vannak, akik érzékelik a problémát, de a migrációval akarnak rá válaszolni.«
Hát ez nem igaz! Hasonlítsuk össze, milyen támogatásban részesülnek ott a családok, hogyan fejlesztik az oktatást, meg az egészségügyet. Nem szavakkal kell támogatni a gyerekvállalást meg a családokat, hanem tettekben. Nem rasszista módon, anyagi alapon diszkriminálni azokat, akiket segíteni kéne. Nehéz már erre mit mondani.
Egyébként meg mi köze lenne a migrációhoz?
Semmi! Van ez a három szó, hogy gender, migráns meg Brüsszel, és mindent erre próbálnak ráhúzni. Teljesen értelmetlen szavak. Hiába vannak ezek az elképesztő, a középosztályt és a felettük lévőket támogató programok, nyilván a középosztálytól fölfelé élnek azok az emberek, akik egzisztenciálisan a »legönzőbbek«- és ezt most nem rossz értelemben mondom –, akik annyi gyereket vállalnak, amennyit felelősséggel fel tudnak nevelni, és amennyi mellett tudják építeni az életüket. Azt kéne segíteni óvodákkal, iskolákkal, mindenfajta módon, hogy a nők például ne érezzék úgy, ha gyereket szülnek, akkor hihetetlen hátrányba kerülnek.
...
Orbán még arról is beszélt, hogy 2010 óta a jobboldali kormány családtámogatásokra fordítja a GDP öt százalékát, és összekötötték a munkát a támogatásokkal. Szerinte »Magyarország az út felénél jár, de az irányt már ismerjük«. Jó ez az irány?