Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Úgy éreztem, hogy rám csupán egy gombnyomkodó szavazóautómataként számítanak.
„KÖZLEMÉNY!!!:
Július 23-i hatállyal kiléptem a Demokratikus Koalícióból! A városi frakcióban való jövőbeni szerepvállalásomról hamarosan döntök.
A döntés régóta érlelődött bennem, de mostanra vált számomra vállalhatatlanná a közös munka. Az elmúlt időszak sok történése, döntése volt számomra vállalhatatlan, de a véleményem süket fülekre talált. Végül úgy éreztem, hogy rám csupán egy gombnyomkodó szavazóautómataként számítanak.
Ennek következményeként szavazataimban is kénytelen voltam vállalni az eltérő véleményem. Még ezek után sem a problémák megbeszélése jutott a vezetők eszébe, hanem a fenyegetőzés és kioktatás. Lusztig alpolgármesternek (aki egyik fő érv a DK elhagyása mellett) vállalhatatlan stílusa és nyilvánvaló alkalmatlansága dacára csupán fenyegetőzésre és rossz ízű utasítgatásokra futotta. Ő a tanusított viselkedésével jelentősen megkönnyítette a döntésemet. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a szavazatom miatt a városházán dolgozó édesanyámon állt bosszút a mindig mosolygós, mélyen demokratának látszó polgármester. A közgyűlés utáni napon az évek óta a városházán dolgozó édesanyámat lefokozták, áthelyezték és a folyamatban lévő béremelését visszavonták. Így viselkednek a magukat büszkén mások fölé helyező demokraták.
»A képviselő szavazata miatt a családján állnak kicsinyes bosszút.«
Bár aki közelebbről megtapasztalta a polgármester vezetési stílusát, aki belátott már a bájos mosoly mögé, olyan nagyon nem is lepődhet meg ezen.
Amikor Varju László – a DK alelnöke – felhívott, hogy fenyegető hangnemben a szavazatom megváltoztatására utasítson, jeleztem neki ezt a problémát. Ő erre azt válaszolta, hogy őt nem érdekli az én anyám. A Polgármestert kell támogatni mindenáron. Majd amikor elmagyaráztam, hogy a város működőképessege van kockán, és Ilona ki akarja a várost ezzel fosztani, egy döbbenetes válasz érkezett:
»NA ÉS? NEKED AZ A DOLGOD, HOGY ÚGY SZAVAZZ, AHOGY A PÁRTELNÖKÖD MONDJA! TUDUNK EGYÜTT DOLGOZNI, VAGY NEM?«
Én megismételtem, hogy itt nem az én anyámról, hanem vállalhatatlan, a DK-hoz méltatlan módszerekről van szó. Neki ezek a módszerek nem bizonyultak vállalhatatlannak és csak azt hajtogatta, hogy Ilona a mi (értsd: a DK) polgármesterünk, ezért nekem nem térhet el a vélemyémyem az övétől. Én azonban gondolkodó ember és nem szavazógép vagyok. Így aztán nekem kellett lépnem és elhagynom azt a pártot, amely szavakban demokrata, tetteiben pedig diktatórikus!
Én maradok, aki voltam. Sok illúzióval szegényebben, de sok tapasztalattal gazdagabban továbbra is a város, a választókerület érdekeit képviselem, az ott lakók boldogulásáért és egy jobb Magyarországért dolgozom!”
Fotó: Hoffer Dávid, Facebook