Versenyképesség és válságkezelés

„Az elmúlt húsz évben a világgazdaságban egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok. 2000 áprilisában összeomlott az amerikai technológiai tőzsde, 2007–2009 között globális pénzügyi válsággá tágult az Amerikából indult pénzintézeti válság, 2010 tavaszán jött a görög válság, majd 2011–12-ben az eurózóna válsága. 

2020-ban beütött a Covid–19, de az előző válságokból tanult a világ, így a pénzügyi válság most elmaradt. Ennek ára azonban az, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, valamint a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt. Minél gyorsabb a helyreállítás, annál nagyobb az átmeneti inflációs nyomás.

A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg.

Ezért aztán keresni kell a kulcsot, ami jól zárja a kapukat a válságok elől. Első pillantásra ezt a kulcsot a jegybankok jelentik, mert minden gazdaság a jegybanki mérlegek növelésével védte ki a mostani válságot és annak pénzügyi válságba való átfordulását. Mi is ezt tettük.

Ennél azonban árnyaltabb a helyzet, hiszen az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, mégis a déliek kifejezetten rosszul, az északiak pedig náluk jobban jöttek ki a válságból. Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.

Mi lehet tehát a kulcs, ami magyarázza a válságkezelési eredmények különbözőségét? 

Ikerválaszt kapunk: a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonysága és az adott ország versenyképességi szintje. A versenyképesség mai szintje azonban a korábbi kormányzati döntések eredményét tükrözi, tehát végül a kormányzás hosszabb időszakon át elért minősége, és ennek a versenyképesség javulásában megjelenő eredménye a döntő.

A kérdés tehát, hogy egy következő válság – ezen belül pénzügyi válság – kezelése szempontjából milyen tanulságokat érdemes megfogadnunk.

Íme, néhány ezek közül:

»Döntő a versenyképesség elért szintje.Az EU körében 2019-ről 2020-ra azok növelték fejlettségi szintjüket az átlaghoz képest, akik a legjobbak voltak a versenyképességi rangsorokban. A déliek még jobban visszaestek, mint amit a versenyképességi helyezés indokolt volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.

Sokat segít a digitális fejlettség.A válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van. A mostani válságban az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.

Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége.A magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat. Ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot. Ennek alapja a 2013 után beindított pénzügyi versenyképességi fordulat volt, mert annak köszönhetően a magyar gazdaságban, a pénzügyi rendszerben javult legnagyobb mértékben a versenyképesség a 2013–19 közötti felzárkózási szakaszban.

Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség.Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság. A tanulság azonban világos: a versenyképességi ugráshoz gazdaságpolitikai, nem pedig költségvetési gondolkodás szükséges.

Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra.Újraindult a magyar gazdaság, a harmadik negyedévben várhatóan elérjük a 2019. év végi GDP-szintet. Felmértük a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültségét (MNB Sustainable Future Index), ami jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elégséges. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.

Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.«

Ahogy az elmúlt harminc év válságainak, úgy a mostani Covid–19 válságnak is egyértelmű tanulsága, hogy azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyamatosan javították a versenyképességüket. Az is segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre.

Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül. 

Ezért kell a kormányzati gazdaságpolitika intézményi váltása és a versenyképességért felelős új intézmény felállítása.

P. S.

»Egyetlen probléma sem tudja átvészelni a gondolatok kitartó ostromát« – Voltaire”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd