A felnőtt nők megengedhetetlen befolyásolásának minősül egy film az abortusz árnyoldaláról?
„Most, hogy lassan nem akad filmstúdió a fejlett világban, amely ne rendelkezne sokszínűségi szabályzattal, biztosítandó a nembináris afroamerikai akhilleuszok vagy éppenséggel a jólelkű meleg muszlim supermanek megfelelő arányú szerepeltetését és ezáltal az emberek, valamint az életformák bámulatos sokféleségének bemutatását, a marginális nézettségű C8 francia kereskedelmi tévéadó gondolt egyet, és műsorra tűzte az Unplanned című amerikai filmet. Amely film ugye a Planned Parenthood egyik korábbi alkalmazottjáról szól, aki a szervezeten belüli ranglétra végigjárását, illetve két saját abortuszt követően kiábrándul és életvédő aktivista lesz, immár családanyaként. Azaz a sokszínűségi szabályzatoknak megfelelően szerepel a filmben egy erős nő, egy ritkán bemutatott nézőpont, egy sokakat érintő, de tabuként kezelt társadalmi probléma – minden, ami progresszívék szívének oly kedves lenne. Már ha nem az lenne a film üzenete, ami.
A 67 milliós, többségében keresztény Franciaországban mindösszesen 304 ezer néző tekintette meg a játékfilmet – ennyien döntöttek tehát úgy, szabad akaratukból, saját otthonukban, a négy fal között, hogy ők bizony kíváncsiak a történetre. Mindez maradéktalanul megfelelne a »választáspártiság« és »az én testem, az én döntésem« elvének: a franciáknak megadatott, hogy egy este válasszanak, akarnak-e abortuszellenes játékfilmet nézni a szemükkel vagy sem. Ha valaki nem akart, de véletlenül mégis becsúszott neki a képernyőjére a C8 csatorna, akkor bőven elég volt egyetlen gombot megnyomnia a távirányítón, és máris megszabadult tőle fájdalommentesen. Tehát nincs itt semmi látnivaló – vélhetnénk, már ha nem az lenne a film üzenete, ami. (...)
A gond azonban az, hogy amennyiben a felnőtt nők megengedhetetlen befolyásolásának minősül, ha egy kis kereskedelmi csatorna egyszeri alkalommal és megfelelő korhatár-besorolással műsorára tűz egy filmet az abortusz árnyoldaláról, amely filmet csak az lát, aki direkt figyeli a tévéműsort és a megfelelő időben odakapcsol, akkor miért olyan bizonyos, hogy nem minősül a gyerekek befolyásolásának, ha iskolai foglalkozások keretében vagy rajzfilmek formájában a homoszexualitás és a transzneműség rózsaszín, boldog világába kalauzolják el őket a felnőttek. Egy harmincéves, kifejlett nő gondolkodását képes lenne megváltoztatni egyetlen filmélmény, ezzel szemben egy tízéves, a testét épp furának érző kislány gondolataira egyáltalán, de tényleg semennyire nem hatna a sorozatos queerpropaganda? Különös.”
Kép forrása: YouTube
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Persze szó nincs arról, hogy a bedugott fülű, képernyőre tapadt szemű ember ne venne észre semmiféle alkalmas pillanatot. A Black Friday-t például nem véti el. Francesca Rivafinoli írása.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A színfalak mögött sok az ellentét – árulta el Orbán Viktor.
A Tisza Párt tervei aligha okoznak árcsökkenést a gyógyszereknél.
