Illő józansággal érdemes ilyenkor megnyugtatni mindenkit: Magyarországon vallásszabadság van.
„A tűzijáték számomra felemelő pillanata volt a parlament felett megjelenő kereszt.
Megengedem, lehetnek sokan, akikben ez visszatetszést keltett, sőt tiltakozást váltott ki. Ismerjük az érveket. A magyar társadalom jelentős része nem keresztény, az emberek többsége nem jár templomba, meg különben is, a vallás magánügy. Tehát a kereszt ilyen megjelenítése provokáció azok ellen, akik semmilyen szinten nem azonosulnak a kereszténységgel.
Illő józansággal érdemes ilyenkor megnyugtatni mindenkit: Magyarországon vallásszabadság van. Szó nincs itt arról, hogy erőszakos hittérítés folyna, s erőnek erejével ebben az országban még azokat is kereszténnyé tegyék, akik nem akarnak azok lenni. Mindenki azt hisz, amit akar.
Ám illő józansággal érdemes azt is leszögezni – híven a történelmi tényekhez –, hogy a magyar államiság a kereszténység felvételével született meg. Nem úgy áll a dolog, hogy volt a magyar állam, amely mellesleg keresztény, hanem pont fordítva, a kereszténység vált a magyar államiság identitásalkotó eszmei alapzatává.
Ezzel egyszer s mindenkorra eldőlt a magyar társadalom kulturális karaktere. (Aki ezt nem így gondolná, érdemes megmártóznia más, nem keresztény kultúrákban, s majd meglátja.) Nem mellesleg, a kereszténység felvételével vált Magyarország Európa részévé.
Inkább azon kell csodálkozni, hogy a kereszténység meghatározó, ma is jellegadó kulturális szerepét a mai balliberálisnak nevezett szellemi alakzat nem látszik felismerni, s ebbéli vakságában épp a keresztnek, mint az európai kulturális identitás legerősebb szimbólumának a kiiktatásán buzgólkodik.
Ez nyilvánvalóan önmegsemmisítés, hiszen minden, ami az európai szellemtörténetben lezajlott, ideértve a felvilágosodást is, keresztény talajon nőtt ki. Ezt nem látni történelmi vakság. Talán vissza kellene találni az eredethez.
S ez nem erőszakos hittérítés, hanem a kereszténység történelmi érdemének fel-és elismerése. Nem elhallgatva bűneit, talán itt lenne az idő a kereszténység civilizációalkotó szerepének méltányosabb megítélésére, még mielőtt teljesen a történelem bűnbakjává tennék.
Számomra a kereszt megjelenése az égen augusztus 20-án ezt a gesztust jelentette.
Szép volt, felemelő volt. Köszönjük.”
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
A kapitány is táncra perdült.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
