A demokráciaexport hasznáról és káráról

„»'Tartsd jól őket, és aztán kérd számon az erényt' – ezt írják arra a zászlóra, melyet ellened emelnek, és amely alatt lerontatik a te templomod.« 

Dosztojevszkij Nagy Inkvizítorának szavai különös aktualitással csengenek az afganisztáni események tükrében. Ugyan az Inkvizítor egyáltalán nem pozitív figura (sőt!), alakja mégis megkerülhetetlen az irodalomtörténetben. Dosztojevszkij a karakter segítségével éppen arra világít rá, hogy a világ legtisztább és legidealistább elvei sem tudnak érvényesülni, ha nincs mögöttük széles legitimáció. Legitimáció pedig csak akkor születik, ha az adott elvek a szélesebb tömegek hasznára válnak. 

Talán épp ez az afganisztáni összeomlás s az elmúlt évek számos demokráciaexport-kudarcának legfontosabb tanulsága. »Tartsd jól őket, és aztán kérd számon az erényt« – mintha éppen ezt írták volna az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei ellen vonuló tálib csapatok zászlajára. Vagy még inkább azokéra, akik ellenállás nélkül adták meg magukat a talibánnak.

A demokráciaexport kifejezésként ugyanis valójában a liberális demokrácia exportját jelenti. Innentől pedig bonyolódik a helyzet, hiszen arról is szerteágazó vita folyik, mi a liberális demokrácia, mi a demokrácia, és mi a liberalizmus. Ezeket a vitákat itt és most nem is lehet felvázolni, hát még eldönteni, ezért érdemes inkább a tényeket nézni.

Léteznek példák sikeres demokráciaexportra, a szakirodalom jellemzően Németországot és Japánt szokta ilyenként említeni. Ezen példák mellett a világon számtalan demokratizálódási hullám vonult már végig, a harmadik során lett hazánk szocialista diktatúrából demokratikus, nyugati mintára berendezett ország. De ha megnézzük a 2000-es évek utáni kísérleteket (Irak, az arab tavasz országai, Afganisztán), akkor csupa kudarcos történet tárul elénk. Persze egy-egy eset kapcsán talán lehetne ellenpéldával szolgálni, de nagy általánosságban úgy tűnik, hogy míg a XX. század végéig volt értelme demokráciaexportban gondolkodni, addig a XXI. században már nem találni sikeresen demokratizált országot. Felmerül a kérdés, miért lehet ez így.”

Nyitókép: Twitter