„A veleszületett LMBTQ-emberek mellett megjelent egy népes csoport, akik az LMBTQ-népszerűsítés és divattrend folytán váltottak szexuális irányultságot, illetve nemi identitást. Látható, hogy minél fiatalabb valaki, korosztályában annál nagyobb az LMBTQ-identitásúak növekedése, és a legfiatalabbak az legérintetettebbek: számuk a férfiaknál, a brit 16-24 évesek körében öt év alatt megduplázódott, a nők esetében majdnem triplázódott. Fel kell tennünk a kérdést: ha az LMBTQ mint kulturális trend ekkora hatást gyakorol a fiatal felnőttekre, akkor a náluk sokkal érzékenyebb és befolyásolhatóbb gyerekek hogyan reagálnak egy ilyen kulturális befolyásra?
Ha a fiatal felnőttek egy részét az LMBTQ-népszerűsítés konverzióra készteti, akkor ezt a hatást hatványozottan feltételezhetjük a gyerekek és tinédzserek esetében. Így mielőtt egy állam a gyerekek jogai és az LMBTQ-jogok vonatkozásában döntést hoz, minimum alapos és körültekintő vizsgálatoknak kell ezt megelőznie. A társadalmi együttélés megkívánja, hogy a kisebbségeknek biztosított jogok ne sértsék más érzékeny, ráadásul sokkal népesebb csoportok, jelen esetben a gyerekek jogait. A magyar jogszabály megfogalmazása pontatlan, elnagyolt, a jelenlegi formájában végrehajthatatlan. De néhány rosszul megírt paragrafus nem jelenti azt, hogy a demográfiai folyamatokra és a médiatartalmak gyerekekre gyakorolt hatására nem kell odafigyelnünk.
Ha az LMBTQ-népszerűsítés a nemi irányultság és identitás vonatkozásában befolyásolhatja a gyerekeket, akkor ezen a területen az államnak szabályozó feladata van, mind a gyerekek LMBTQ-médiatartalom elérése, mind az iskolai szexuális nevelés ügyében. Az LMBTQ-fiatalok támogatását ettől függetlenül biztosítani kell, de az egyes csoportok érdekütközéseit figyelembe kell venni a megoldások keresésénél.”