Megismételhető-e minden idők legjobb magyar olimpiai szereplése Tokióban?
„A magyar sport közös tudattalanjának Atlantisza, a csodák elsüllyedt városa Helsinki, ahol 1952-ben a XV. nyári olimpiai játékokat rendezték. Ezen az olimpián a magyar csapat az éremtáblázat harmadik legeredményesebb országaként – csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió ért el több dobogós helyezést – 42 érmet, köztük 16 aranyérmet nyert, soha ennyit sem előtte, sem utána. Annyira egyedi, annyira kiugró teljesítmény volt, hogy az általam megélt, elmúlt 50 évben igazából soha nem volt viszonyítási alap, még a nagyon kesergős, részeg éjszakákon sem kezdődött „Bezzeg Helsinkiben!” mondat, hogy világgá kiáltsuk a sportsikerek elmaradása miatt érzett fájdalmunkat.
Ehhez a teljesítményhez legközelebb Münchenben járt a magyar küldöttség (35 érem, 8. hely az éremtáblázaton), 30 vagy annál több érmet ezen kívül 1968-ban Mexikóvárosban (32, 4.), 1980-ban Moszkvában (32, 6.) és 1992-ben Barcelonában (30, 8.) sikerült gyűjteni. A 2000-es évek öt nyári olimpiáján 10–18 érmet gyűjtve kivétel nélkül a 120 év összesített átlaga alatt szerepeltünk, az éremtáblázaton egyszer, 2012-ben fértünk be a legjobb 10-be, egyszer pedig, 2008-ban még a legjobb 20-ból is kicsúsztunk.
Lehet-e megismételni a csodát, kiáshatjuk-e Atlantiszt? Vállaltan provokatív a véleményem: ha igen, akkor arra most, Tokióban van a legtöbb esélyünk.
Esélylatolgatás
Talán a részben magyar rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság, talán a rendezés körüli problémák vagy a pandémia és a társadalmi feszültségek az oka, de idén mintha kevésbé lenne népszerű a „Hány érmet nyerünk az olimpián?” össznemzeti társasjáték. A közvélemény általában a hagyományok (»sikersportágak«), az időben közel eső világversenyek eredményei és a médiafelvezetés alapján fogalmazza meg, persze korántsem tudományos várakozását. Az MTI által megosztott felmérés szerint a közvélemény nagyjából 16-18 érmet, közte hat aranyat vár a magyar csapattól.
A sportszakemberek az átlagos szurkolónál összetettebben, de szintén az adott év világ- és kontinentális bajnokságok, világkupák és más nagyobb versenyek eredményeit elemzik, így alakítják ki előrejelzéseiket. Az nso.hu összeállítása szerint az elemzők 16 érmes jóslata részben összecseng a magyar közvélemény várakozásával, de például
az amerikai székhelyű Nielsen, a világ vezető szórakoztató adat- és technológiai vállalatához tartozó Gracenote 28 érmet vizionál Magyarországnak, 9 arannyal és az éremtáblázat 11. helyével.
A társadalmi-közgazdasági elemzések hosszú távú adatokat próbálnak modellezni, és a sportteljesítmények helyett (mellett) olyan közgazdasági, társadalmi faktorokat vesznek figyelembe, mint a bruttó hazai termék abszolút vagy relatív nagysága, a népesség, a rendező ország előnye vagy a volt szocialista országok sporteredmény-hajszolása. Az egyik legfrissebb ilyen elemzés, amely már a pandémia hatásait is igyekszik figyelembe venni, szintén 16 érmet vár a magyaroktól, és 14. helyet az éremtáblázaton – ami teljesen összhangban van az előrejelzések zömével.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Három éve Tokióban férfi- és női válogatottunk is bronzéremmel zárt, Párizsban meg kellett elégednünk két pontszerző hellyel. A Magyar Vízilabda Szövetség szerint új fejezet indul a sportágban, és már kitűzték a következő időszak céljait.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
