Megismételhető-e minden idők legjobb magyar olimpiai szereplése Tokióban?
„A magyar sport közös tudattalanjának Atlantisza, a csodák elsüllyedt városa Helsinki, ahol 1952-ben a XV. nyári olimpiai játékokat rendezték. Ezen az olimpián a magyar csapat az éremtáblázat harmadik legeredményesebb országaként – csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió ért el több dobogós helyezést – 42 érmet, köztük 16 aranyérmet nyert, soha ennyit sem előtte, sem utána. Annyira egyedi, annyira kiugró teljesítmény volt, hogy az általam megélt, elmúlt 50 évben igazából soha nem volt viszonyítási alap, még a nagyon kesergős, részeg éjszakákon sem kezdődött „Bezzeg Helsinkiben!” mondat, hogy világgá kiáltsuk a sportsikerek elmaradása miatt érzett fájdalmunkat.
Ehhez a teljesítményhez legközelebb Münchenben járt a magyar küldöttség (35 érem, 8. hely az éremtáblázaton), 30 vagy annál több érmet ezen kívül 1968-ban Mexikóvárosban (32, 4.), 1980-ban Moszkvában (32, 6.) és 1992-ben Barcelonában (30, 8.) sikerült gyűjteni. A 2000-es évek öt nyári olimpiáján 10–18 érmet gyűjtve kivétel nélkül a 120 év összesített átlaga alatt szerepeltünk, az éremtáblázaton egyszer, 2012-ben fértünk be a legjobb 10-be, egyszer pedig, 2008-ban még a legjobb 20-ból is kicsúsztunk.
Lehet-e megismételni a csodát, kiáshatjuk-e Atlantiszt? Vállaltan provokatív a véleményem: ha igen, akkor arra most, Tokióban van a legtöbb esélyünk.
Esélylatolgatás
Talán a részben magyar rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság, talán a rendezés körüli problémák vagy a pandémia és a társadalmi feszültségek az oka, de idén mintha kevésbé lenne népszerű a „Hány érmet nyerünk az olimpián?” össznemzeti társasjáték. A közvélemény általában a hagyományok (»sikersportágak«), az időben közel eső világversenyek eredményei és a médiafelvezetés alapján fogalmazza meg, persze korántsem tudományos várakozását. Az MTI által megosztott felmérés szerint a közvélemény nagyjából 16-18 érmet, közte hat aranyat vár a magyar csapattól.
A sportszakemberek az átlagos szurkolónál összetettebben, de szintén az adott év világ- és kontinentális bajnokságok, világkupák és más nagyobb versenyek eredményeit elemzik, így alakítják ki előrejelzéseiket. Az nso.hu összeállítása szerint az elemzők 16 érmes jóslata részben összecseng a magyar közvélemény várakozásával, de például
az amerikai székhelyű Nielsen, a világ vezető szórakoztató adat- és technológiai vállalatához tartozó Gracenote 28 érmet vizionál Magyarországnak, 9 arannyal és az éremtáblázat 11. helyével.
A társadalmi-közgazdasági elemzések hosszú távú adatokat próbálnak modellezni, és a sportteljesítmények helyett (mellett) olyan közgazdasági, társadalmi faktorokat vesznek figyelembe, mint a bruttó hazai termék abszolút vagy relatív nagysága, a népesség, a rendező ország előnye vagy a volt szocialista országok sporteredmény-hajszolása. Az egyik legfrissebb ilyen elemzés, amely már a pandémia hatásait is igyekszik figyelembe venni, szintén 16 érmet vár a magyaroktól, és 14. helyet az éremtáblázaton – ami teljesen összhangban van az előrejelzések zömével.”
A tokiói olimpián 6 érmet nyerő ázsiaiak pozitív teszteket produkáltak, mégis rajthoz állhattak. Lehet, hogy a Cseh László előtt meghajoló Wang Shun sem tisztán nyert? A kínaiak cáfolnak, a doppingellenes szervezetek egymással hadakoznak.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Sportközgazdász beszélt lapunknak egy nemzetközi cég prognózisa kapcsán gazdasági potenciálról, sport központúságról, az olimpia szerepének változásáról és a Szoboszlai-hatásról.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
