Szász-Anhalt kicsi, a tanulság nagy

„Június 6-án a szász-anhaltiak új parlamentet választottak. Alig kétmillió lakossal ez a tartomány az ötödik legkisebb az összesen mintegy 83 milliós Német Szövetségi Köztársaság föderális rendszerében. Szász-Anhalt az egy főre jutó bruttó hazai termékben (GDP) 29 ezer euróval a legutolsó a német tartományok sorában; összehasonlításul: Hamburg mintegy 67 ezer euróval áll az első helyen.A választás egyértelmű győztese a Kereszténydemokrata Unió (CDU), amely Reiner Haseloff tartományi miniszterelnök vezetésével 37,1 százalékot szerzett az egyelőre nem hivatalos végeredmény szerint, míg a második hely az Alternatíva Németországnak (AfD) jutott 20,8 százalékkal. Jócskán lemaradva következik a Die Linke (11 százalék), a szociáldemokrata SPD (8,4 százalék), a liberális FDP (6,4 százalék), illetve a Zöldek (5,9 százalék). A CDU szász-anhalti győzelme a Merkel-pártnak az ebben a tartományban elfogadott, a földön két lábbal járó emberének köszönhető. Reiner Haseloff soha nem kereste közvetlenül a konfliktust a kancellár irányvonalával, de mindig világossá tette, mi az álláspontja.

Szász-Anhalt gazdaságát az NDK-időkben a lignit- és rézpalabányászat, a vegy- és gépipar, az agrárium, valamint a velük járó katasztrofális környezetszennyezés jellemezte. Olyan környezetszennyezésekről van szó, amelyek ma gyakorta Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában uralják az emberek életkörülményeit. Szász-Anhalt gazdasága és élővilága mára nemcsak rég felépült a szocialista parancsgazdaság romjaiból, hanem globális összehasonlításban – egész Németországgal együtt – jó pozíciót vívott ki magának. Ezzel kapcsolatban büszkén lehet megemlíteni a vegyi- és ásványolajipart, a gyógyszeripart, a Raffinerie Mitteldeutschland finomítóüzemet, az autóipari beszállítókat, a gép- és fémipart, a kutatásokat és így tovább. Amire pedig egyáltalán gondolni sem lehetett az NDK-időkben, az egykori lignitbányászat területén ma számos csodálatos tó biztosít idegenforgalmi lehetőségeket. Szász-Anhalt mindig megér egy utat, legyen szó akár gazdaságról, akár turizmusról.

A zöld korszellem azon munkálkodik, hogy lerombolja az autóipart, megbénítsa a gazdaságot, külföldre űzze a vegyipart, a tudományt és a kutatást pedig a politika szolgálójává tegye. Csak azt támogatják, ami megerősíti a politikai téziseket. A tézis és antitézis szükségszerű összjátékát Németországban elnyelte a zöldek molyvédő ruhásládája. Németország gazdaságilag és tudományos értelemben visszavonulót fújt – önnön kezdeményezésére. A magyarok kihasználhatják az alkalmat, és kitölthetik a réseket. Azt, aki alaposan utánaszámol a dolgoknak Németországban, és téziseket kérdőjelez meg, jobboldalinak könyvelik el, és gyorsan tagadóként vagy náciként pocskondiázzák.

A szász-anhalti választások tanulsága tehát: 1. aki a lakosság érdekében politizál, az választást nyerhet, 2. a zöld-balos ideológia nem képes többséget szerezni. A Zöldek, az SPD és a Die Linke együtt is csak mintegy 25 százalékra voltak képesek, és a tendencia lefelé mutat, ez igen egyértelmű. 3. A bajor Markus Söder (CSU) végérvényesen kikerült a versenyből mint a keresztény uniópártok (CDU/CSU) esetleges közös kancellárjelöltje. Csak a CDU veresége biztosított volna számára pódiumot ahhoz, hogy ez a kérdés újra felmerüljön. 4. Rainer Haseloff győzelme Angela Merkel vereségét és a katasztrofális merkeli politika bukását jelenti. Haseloff körültekintő módon lemondott a kancellár asszony segítségéről a választási kampányban – ő győzni akart, nem kikapni.

Mit jelent mindez a magyarok számára? A Bundestag-választásokig ezt a kérdést nem lehet érdemben megválaszolni. Szeptember 26-ig minden párt félre fogja magyarázni a német–magyar kapcsolatokat, és vissza fog élni velük. Ha Armin Laschet vezetésével alakulna meg az új berlini kormány, mindenképpen nagyobb megbízhatóságra lehetne számítani. Márpedig a megbízhatóság önmagában is érték.”