Még nem jutottunk el az agymosásnak arra a szintjére, amely már Niedermüllernek is megfelelne.
„A szélsőséges BLM-mozgalom alaptétele abból indul ki, hogy a fehérek bűnösök, mert egykor közülük kerültek ki az afrikai rabszolgákat elszállító rabszolga-kereskedők. Csakhogy a BLM-aktivisták egyetlen szót sem szólnak a modern kori rabszolgaságról, amelynek haszonélvezői nem köthetők egyetlen bőrszínhez. A Global Slavery Index (a modern rabszolgaság globális tanulmánya) 2018-as kiadása szerint a világon körülbelül negyvenmillió ember él rabszolgasorban. Afrikában − becslések szerint − 9,2 millió ember. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) megállapította, hogy ma több mint háromszor annyian élnek mások kényszere alatt, mint ahányat elfogtak és eladtak a transzatlanti rabszolga-kereskedelem több száz éve alatt.
A BLM aktivistáit ez persze nem érdekli, hiszen Nyugaton bőségesen akadnak olyanok, akik olyannyira elfogadják és támogatják a fehérellenes mozgalom nézeteit, hogy térdepléssel is kifejezik hódolatukat. Nem tudják – honnan is tudnák? –, hogy 1849-ben, a rabszolga-kereskedelem „fénykorában” egy Magyar László nevű utazó eljutott a mai Angola területén fekvő Bihéországba. Felkereste a fővárost, Kombálaan-Bihét, ahol meglátogatta Kajája Kajángula fejedelmet. Útleírásában rögzítette a fejedelem hozzá intézett szavait (Magyar László afrikai utazásai, Bp., 1985): »Igen megtiszteltél, fehér ember, az irántam mutatott bizodalmaddal, hogy megvetve a kényelmet, melyet otthon, gazdag földijeid között élveztél, közénk jöttél, s részt akarván venni ügyeinkben, köztünk megtelepedtél. […] Oltalmamba fogadlak, s jaj annak, ki téged személyedben vagy birtokodban bántani mer; az őseinktől ránk hagyott s általunk mindig szorosan megtartott mukombe jogot ezennel megadom neked, s népeim ezt elismerni tartoznak.«
A fejedelem ezután Magyar László hazája felől érdeklődött, majd sajnálkozva szólt az afrikai emberek szerény képességeiről, melyeknél fogva csak némely hitvány mesterséget képesek megtanulni. Úgy vélte, ez az oka annak, hogy nélkülözniük kell minden hasznosat és szépet. Megjegyezte: »Hidd el, barátom, az Isten a fehéreket a gazdagság és szövetek urává, a feketéket pedig szegény ördögöknek teremtette!«”
Borbás Gáspár szerezte a Fradi és a magyar-válogatott első gólját, és ő volt hazánkban az első doktor labdarúgó. Dédunokája, Borbás Barna írt róla könyvet, s most mesélt lapunknak.
Erzsébetvárosban a Vitézy Dávidot támogató, korábban civil jelölt indul a Tisza Párt színeiben.
Költségvetési csalás gyanúja miatt már bejelentést is tettek az ügyben.
Még a gulyást is megkavarta örömében.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Könnyen lehet, hogy a magyar játékos lesz az edzőváltás legfőbb nyertese.
Két százalékpontot vert rá az LMP jelöltjére.
A főpolgármester arra építi a kampányát, hogy ő a demokrácia márvány manifesztuma.
