Ahol Platónt borsóra térdepeltetik...

Egy katolikusok elleni megnyilatkozása kivételével, mindig tiszteltem Bogárdi Szabó Istvánt a tartalmas és bölcs beszédeiért. Ez is telitalálat volt.

"TUDÓS A munka megszűnt, jő a sétaóra, Itt jőnek a gyárakból, a mezőről, Most kap fenyítést, aki vétkezett, Most osztatnak be a nők s gyermekek. Jerünk oda, dolgom lesz nékem is. (Hosszú sorban férfiak jőnek, másban nők, néhányan közülük gyermekkel, köztük Éva is. Az udvaron mindnyájan kört képeznek, egy aggastyán eléjök lép. Ádám, Lucifer s a tudós az előtérben állnak a múzeum mellett.) AZ AGGASTYÁN Harmincadik szám! LUTHER (a sorból kilépve) Itt vagyok. AZ AGGASTYÁN Te ismét Mértéktelen fűtötted a kazánt. Valóban úgy látszik, hogy szenvedélyed Veszélybe hozni az egész falansztert. LUTHER S ki állna ellent a csábnak, midőn Szikrázva, bőgve a vadult elem, A láng ezer nyelvével vesz körül, Elérni kíván, hogy megsemmisítsen: S ott állni bátran, szítani tovább, Jól tudva, hogy hatalmunkban vagyon. - Nem ismered te a tűznek varázsát, Ki csak fazék alatt isméred azt. AZ AGGASTYÁN Hiú beszéd, ezért ma nem ebédelsz. LUTHER (visszalépve) De holnap újra szítom a tüzet. ÁDÁM Mit látok? ezt a férfit ismerem. Ez volt Luther. AZ AGGASTYÁN Kétszázkilencedik! CASSIUS (kilépve) Itt. AZ AGGASTYÁN Tégedet harmadszor intelek már, Hogy ok nélkül keressz verekedést. CASSIUS (visszalépve) Ok nélkül, merthogy nem panaszkodom? - Pulya, ki más segítséget keres, Míg karja ép. Vagy gyöngébb volt-e tán Ellenfelem, mért nem védé magát? - AZ AGGASTYÁN Ne feleselj. - Nem menti koponyád Alakzata sem e rossz hajlamot, Mert az nemes, mert az hiánytalan. De véred oly forrongó és szilaj! Gyógyítni fognak, amíg megszelídülsz. ÁDÁM Ah, Cassius! ha ismernél, ki véled Philippinél csatáztam. - Hát odáig Bir-é a rossz rend, a teória Tévedni, hogy egy ily nemes kebel Csak gátjaul van, s fel sem ismeri. AZ AGGASTYÁN Négyszázadik szám. PLÁTÓ (kilépve) Hallom. AZ AGGASTYÁN Már megint Úgy elmerültél álomképeidben, Hogy a rádbízott marha kárba ment. Hogy ébren légy, borsón fogsz térdepelni. PLÁTÓ (visszalépve) Még a borsón is szépet álmodom. ÁDÁM Ah, mily szerep jutott, Plátó, neked A társaságban, melly után epedtél! - AZ AGGASTYÁN A hetvenkettedik szám! MICHELANGELO (kilépve) Íme, itt. - AZ AGGASTYÁN Rendetlenül hagyád el műhelyed. MICHELANGELO Igen, mert mindig széklábat csináltam, És azt is a leghitványabb alakra. Soká könyörgtem, hagyják módosítnom, Engedjék, hogy véssek rá holmi díszt, Nem engedék. Kivántam változásul A szék támláját, mindent hasztalan. Megőrüléshez voltam már közel, S otthagytam a kínt, ott a műhelyet. (Visszalép.) AZ AGGASTYÁN E rendbontásért a szobába mégy, S nem élvezed e szép meleg napot. ÁDÁM Michelangelo, mily pokol lehet Szűd istenének, hogy nem bír teremtni. - Óh, mennyi ismerős mindenfelé, És mennyi szellem, mennyi őserő. Ez vélem harcolt - az mártírhalált halt, Ez szűknek érzé a világtekét, S mi egyformára, mily törpére szűrte Az állam. Óh, Lucifer, jőj, jerünk; Nem bírja lelkem e látványt tovább. -" "S mi egyformára, mily törpére szűrte Az állam. Óh, Lucifer, jőj, jerünk; Nem bírja lelkem e látványt tovább. -" "S mi egyformára, mily törpére szűrte Az állam. Óh, Lucifer, jőj, jerünk; Nem bírja lelkem e látványt tovább. -" "S mi egyformára, mily törpére szűrte Az állam. Óh, Lucifer, jőj, jerünk; Nem bírja lelkem e látványt tovább. -"

Luci Feri itt van közöttünk! Még büszke is a "BÖSZMESÉGÉRE" és a "HAZUDOZÁSAIRA"... amit "REGGEL ÉJJEL MEG ESTE" is megtesz!...