„2004. május 1-je sokunk számára marad emlékezetes, hiszen ezen a napon vált Magyarország az Európai Unió tagjává. Úgy gondoltuk, egy olyan európai közösséghez csatlakoztunk, amely az EU alapítóinak szellemiségét tovább hordozva egy erős nemzeteken alapuló, erős Európát alkot majd.
Idővel azonban bebizonyosodott, hogy az elődeink által ránk hagyott örökséget nem mindenkinek áll érdekében megőrizni. 2010-től konstruktív viták helyett politikai boszorkányüldözés vette kezdetét, ahol nem számít már a józan ész, s ahol a párbeszédet felváltották az ideológiai megfontolásból indított rágalomhadjáratok. A cél pedig mára nyilvánvalóvá vált: egy új, nemzetek feletti Európa létrehozása.
Minden nehézség és rosszindulat ellenére mi maradunk, még akkor is, ha sokan Brüsszelben az ellenkezőjét kívánják. Európa emlékezeteként, az alapító szerződések, a status quo őreiként vigyázzuk Robert Schuman és Helmuth Kohl örökségét. Kitartunk, mert tudjuk, hogy Magyarország nélkül nincs egységes Európa.
Bízom benne, hogy a következő hónapokban az Európa jövőjéről zajló viták új válaszokat tudnak adni a kontinens legnagyobb kihívásaira, legyen szó a koronavírusról vagy éppen a migrációról.
Addig is mindig jusson eszünkbe az EU mottója: »Egység a sokszínűségben!« Ahol a sokszínűség legalább annyira fontos, mint az egység.”