A harminc fokos hőségben végrehajtott menetgyakorlat közben nem éppen a „szivárványcsaládokon” jár az ember esze.
„A múlt héten katonai kiképzésen vettem részt (önkéntes területvédelmi tartalékos vagyok, külföldi hadgyakorlatra készülünk), így sikerült egy kicsit kiszakadnom a közösségi média által létrehozott virtuális „valóságból”. Telefonhasználat hiányában arról a múlt hét hétfői hírről is csak napokkal később értesültem, miszerint a Fővárosi Törvényszék első fokon elmarasztalta a Vasarnap.hu-t az ún. szivárványcsaládokat képviselő Pál Márton és Hanol Ádám által indított sajtóperben.
A természeti környezet, a feladat végrehajtása közben tett erőfeszítések, a bajtársak közötti csapatmunka és a komfortzónából való kilépés ezerszer közelebb áll a valósághoz, mint az, hogy Marci meg Ádám hogyan szerez magának gyereket.
A nyugati, jóléti társadalmak legnagyobb rákfenéje éppen az, hogy az emberek elszakadtak a valóságtól, és – mivel túlságosan is ráérnek, valamint nem szorulnak rá arra, hogy kilépjenek a komfortzónájukból – egészen elképesztő, a természet rendjével és a normalitással összeegyeztethetetlen (sőt, mondjuk ki, infernális) ideológiákat és együttélési formákat találnak ki. Így születhetett meg az a véleményem szerint természetellenes gondolat is, hogy két (vagy legújabban akár még több) azonos nemű ember nemhogy családnak nevezi azt, hogy egy párt/triót alkot, de még gyermeket is akar örökbe fogadni.
Nyilván senki sem akarja, hogy újra nélkülöznie kelljen az európaiaknak, esetleg háború sújtsa az öreg kontinenst, de az is igaz, hogy harminc fokban, teljes menetfelszerelésben gyalogolva nem éppen a „szivárványcsaládokon” gondolkodik az ember.
Nem a jóléttel van a baj, hanem azzal, ha miatta elszakadunk a valóságtól.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
A rossz léte nem azt bizonyítja, hogy Isten vagy nem mindenható (és akkor nem Isten), vagy nem jó? Karácsony válasza: a szeretet teodíceája. Szilvay Gergely írása.
