Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Ma még nem tudunk többséget szerezni a szocializmus gondolatának.
.A tárgyalt dilemma az, vajon egy esetleges vékony többség bázisán az új Országgyűlés felrúghatja-e a Fidesz által megalkotott alaptörvényi kereteket?
Szerintem morálisan nem, mert a mai helyzet kialakulásában az új hatalomra aspiráló ellenzék nagyon is társtettes. Politikailag viszont igen, bár ez esetben ugyanazt teszi, amit a Fidesz tett az elmúlt 12 évben.
A mai helyzet kialakulása a fülkeforradalomnak nevezett puccsal kezdődött. Kétségtelen, a választópolgárok 2010-ben alkotmányozásra is alkalmas országgyűlési többségről rendelkeztek, jóllehet nem szándékoltan, hiszen az Alkotmány sutba vágása nem szerepelt Orbánék választási ígéretei sorában. Igen ám, csakhogy az ellenzék nem élt a 2014-es ziccerrel, amikor is az EBESZ megfigyelői lényegében körülírták a választási csalás minden ismérvét, hanem belenyugodtak a másodszori fideszes kétharmadba, sőt, az új törvényhozás minden egyes tagja felesküdött a már életben lévő Alaptörvényre, amit később, 2018-ban immár zokszó nélkül megismételtek. Az ellenzéket tehát kétszeres eskü köti, azon felül, hogy az alaptörvényi kiegészítések java részét a Jobbik is megszavazta, illetve a többi párt sem ártatlan, például legutóbb a rendkívüli jogrend, azon kívül pedig az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megszavazásával.
Megfigyeléseim legfontosabbja azonban kristálytisztán politikai. Ez pedig az, hogy végtelenül elhibázottnak vélem ennek a vitának a kinyitását, netán centrumba emelését. Ha az ellenzék azt ígéri, hogy közelebbről nem definiált részletekkel, de mindenképpen fel fogja forgatni a »status quo«-t, illetve a meglévő jogrendet, úgy nagyon is eltántoríthatja magától azokat a kevésbé elkötelezett fideszes szavazókat, akik átcsábítására oly annyira szüksége lenne a kormánytöbbséghez. Más szavakkal szólva, ha az ellenzéki pártok egy része a nép lelkében a megválaszolatlan kérdéseket gyarapítja, akkor egyenesen a nyerni akarásuk kérdőjelezhető meg.
Ennél sokkal tisztességesebbnek gondolom a pártom, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (alias ISZOMM) álláspontját, miszerint ma még nem tudunk többséget szerezni a szocializmus gondolatának, de annak képviseletét nagyon is vállaljuk.”