A kormány eddig megismert Helyreállítási Terve a betonról, és nem az emberekről, a kevesekről, és nem a többségről, az oligarchák gazdagodásáról és nem a megélhetési problémák kezeléséről szól. Az Orbán-kormány az Európai Unió segítségét túlnyomórészt az építőiparra költené. Tudjuk, kik járnának ezzel igazán jól, hiszen a magyar építőipar jelentős részét már régen zsebre vágta a Fidesz oligarcháinak világa. A pénz másik nagy szeletét az egyetemek autonómiáját csorbító modellváltás finanszírozására fordítanák. Az Orbán-kormány tervéből hiányoznak a kellő mértékű korrupcióellenes garanciák is. Pedig ezek nélkül fennáll a veszélye, hogy ezt a pénzt is éppúgy elherdálják, ahogyan a korábbi uniós forrásfelhasználásuk miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal szégyenlistájának élére juttatták Magyarországot.
A kormány alacsony színvonalú tervei az EU klímaváltozás elleni küzdelmet szolgáló elvárásait sem teljesítik, nem segítik hatékonyan Magyarországot az éghajlati válság elleni fellépésben, és az ahhoz való alkalmazkodásban sem. De Budapest itt is segítene: zöld programjaink felkészítenék a fővárost és az országot a klímaváltozásra. A kormány ennek ellenére semmit nem fogadott el belőlük.
Főpolgármesterként is azt vallom, hogy az európai Helyreállítási Alapból járó pénz 90 százaléka a vidék támogatását kell szolgálja. Tehát nem csak a budapesti terveinkért lobbizok, bár azokból egyetlen egyet sem fogadott be a kormány, és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének javaslatait is kitörölték a magyar országprogramból. De még az önkormányzati programoknál is fontosabbnak tartom, hogy ebből a hatalmas pénzből a hazai megélhetési válságot kezeljük. Ebből a pénzből az Orbán-kormány által elszúrt gazdasági válságkezelést lehetne kijavítani. Ahogy más uniós tagállamokban, úgy Magyarországon is lehetne ebből az