Az újságírás kétirányú utca: az ember gyakorta akkor is kap információt, amikor éppen nem keresi. Alkalomadtán olyan szörnyűt, hogy először nem is akarja elhinni, majd mikor sikerül keresztülgyömöszölnie a gyűlöletes adatpontot a nyúltvelőjébe telepített igazságszűrőn, menten elmegy tőle az életkedve.
Pedagógusoltás volt a hétvégén,
a második háromnapos etapban oltották tanítóinkat, tanárainkat, óvódapedagógusainkat és az őket segítő iskolai dolgozókat abból az eléggé el nem ítélhető törekvésből kifolyólag, hogy a pszichét és gazdaságot egyaránt keményen megfekvő iskolabezárások után ne lépjünk át az emberáldozatok korába.
Rászolgáltak erre a pedagógusok: az általános iskolákban március elejéig tartották a frontot, miközben csapkodott körülöttük a járvány, mert tudták, hogy ha ők távmunkába vonulnak, egy kicsit megáll az ország. A digitális oktatás nem ugyanaz egyetemen és alsó tagozatban, a kicsik otthoni tanítása szülőt próbáló, kőkemény, és nem is feltétlenül a legjobb eredményekkel kecsegtető feladat.
De a pedagógusoltás nem csak a vírusos hónapok kemény munkájának elismerése, nem csak az ország tiszteletének fecskendőbe szorított jele, nem csak életvédelem, hanem nemzetgazdasági érdek is.
Iskolanyitás nélkül nem nyílik az ország sem,
ha pedig nem nyitunk, megtépázott gazdaságunkon átgyalogol az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Ázsia. Azaz: minden egyes pedagógus oltatlansága milliókban mérhető kárt okoz az országnak.
Két ütemben oltották a pedagógusokat, egyszer az elmúlt, egyszer az azt megelőző hét végén akinek március 24-éig még nem jutott eszébe regisztrálni, annak 29-éig öt napja volt megtenni. Több nappal az időpontjuk előtt kaptak értesítést, és mivel így április – meg a karantén – közepén talán egy pedagógus sem ment a lezárt hotelekbe tavaszolni egyet, jó eséllyel idejük is akadt elmenni oltakozni.
Kitűnően szervezett, csak nekik fenntartott oltópontokon, oda- és visszaúttal együtt bruttó 45 perc ráfordításával, mosolygó katonák és precíz nővérek között cikázva kaphatták meg a vakcinát – ráadásul azt a német-amerikai-kínai (igen, kínai is, tessék mondjuk itt utánanézni!) Pfizert, amivel kapcsolatban eddig a legkevesebb nyafogás jelent meg a rémhírterjesztő sajtóban, ami senki szerint nem okoz sehol semmilyen rögöket, aminek a tipikus oltási reakciója némi felkari fájdalom; és se az oroszok, se a kínaiak nem keveredtek még abba a gyanúba, hogy ezzel akarnák önmagukat kiirtani. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy a tanárokat az oltópontok VIP-vendégeként kezelték, és az ország legnépszerűbb vakcináját kínálták nekik, csak hogy ebbe se tudjon belekötni senki, aki az ilyesmire esetleg hajlamos.