Visszatérne a kommunista gyakorlathoz Fekete-Győr

Tudja, hol van az Egyesült Királyság nevű parlamentáris képviseleti demokráciában a kormányfő hivatala? Mindenki tudja, akit érdekel a politika: Downing Street 10.

Tudja, hol van az Amerikai Egyesült Államok nevű parlamentáris képviseleti demokráciában az államfő hivatala, aki egyben kormányfő is? Mindenki tudja, az is, akit nem érdekel a politika: a Fehér Házban. 

Tudja, hol van a francia miniszterelnök hivatala? A Hôtel de Matignon-ban. A spanyol kormányfő rezidenciája és hivatala a madridi Moncloa-palota. A német kancellár a Szövetségi Kancellárián dolgozik. A svéd miniszterelnök hivatala a svéd kormány épületében, a Rosenbadban van. Prágában a Hradzsinban, a vár történelmi díszletei közt működik a cseh kormány, amit úgy is neveznek, hogy „a Hradzsin”.

Mindegyik ország parlamentáris, azaz képviseleti demokrácia, függetlenül attól, hogy köztársaságról, monarchiáról, elnöki vagy parlamentáris rendszerről beszélünk. 

Ez a szétválasztás a hatalmi ágak, ezesetben a végrehajtó hatalom (kormány) és a törvényhozó hatalom (parlament) szétválasztásának szimbóluma is. Ezt a jogász végzettségű Fekete-Győrnek illene tudnia.

Erre jön Fekete-Győr András, és benyögi a Facebookon, hogy: „Én a parlamentáris demokráciában, a népképviseletben hiszek, ahol a miniszterelnök nem a képviselők ura, hanem »első az egyenlők között« – szerintem a kormányfő munkahelye ezért a parlamentben van.”

És még ő a nyugati demokrácia itthoni letéteményese. 

Egyébként nézzük csak meg,

De akkor most miért nem ott, hanem az amelletti Karmelitában van a kormányfő, és miért került a köztársasági elnök a Sándor-palotába?

Orbánék nem 2018, hanem már az első Orbán-kormány ideje óta következetesen képviselik azt ebben a szimbolikus politikában is, hogy folytonosságot szeretnének teremteni, de nem a kifejezetten a Horthy-korral, hanem a kommunizmus és a nyilasok előtti állapottal. Ezért a Sándor-palotából kormányfői hivatalt szerettek volna csinálni újra, de 2002 után nem akart oda beköltözni Medgyessy Péter, így az köztársasági elnöki hivatal lett.

Ahol viszont a Karmelitába költözés előtt volt a miniszterelnöki iroda, az 1990 előtti az Elnöki Tanács elnökének irodája volt. A második világháború utántól került a kormányfői hivatal az Országházba, azért, mert szétlőtték a háború alatt a Sándor-palotát. Azelőtt a kormánytagoknak és a kormányfőnek is  volt egy második irodája a Parlamentben, de nem ott dolgoztak.

 Mondhatni: Fekete-Győr ötlete szimbolikus folytonosság volt a kommunizmussal.

Az eszükbe sem jut, hogy egy komplett miniszterelnökség nem fér el a Parlamentben, s hogy sokkal reprezentatívabb dolog a Várban fogadni a vendégeket a pesti kilátással, mintsem a Parlamentben. 

Fekete-Győr ráadásul a szegényeket segítő „szociális ágazatokat” helyezne el a Karmelitában. Nem látom magam előtt, ahogy „ágazatok” költöznek be oda, de egy turistákkal teli, reprezentatív városnegyedben nincs helye szociális izéknek. 

A Momentum demokrácia-szimbolika és reprezentáció iránti érzéke minden jel szerint a zéróval egyenlő. Fekete-Győr a demokráciára hivatkozik, de valójában a kommunista gyakorlathoz térne vissza.

(Fotó: MTVA / Róka László)